Újabb két kötettel gazdagodott egy könyvsorozat
1. Dr. Czeizel Endre – Páskuné dr. Kiss Judit (2015): A tehetség definíciói, fajtái. Didakt Kiadó, Debrecen.
2. Dr. Balogh László (2016): Az egyéni tehetségfejlesztő programok alapjai. Didakt Kiadó, Debrecen.
A kötetek megrendelhetők a Didakt Kiadó címén: www.didaktkiado.hu.
A Tehetség folyóirat két korábbi számában (2012/1. 14-15. oldal és 2013/1. 15-16. oldal) már beszámoltunk arról, hogy a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke könyvsoro-zatot indított tehetséggondozó tanároknak, melynek kötetei a Didakt Kiadó gondozásában jelen-tek meg. Az eddigi nyolc kötet mellé az utóbbi fél évben újabb két kötet látott napvilágot a te-hetséggondozás témakörében, ezekről kívánunk most hírt adni.
1. Dr. Czeizel Endre – Páskuné dr. Kiss Judit (2015): A tehetség definíciói, fajtái. Didakt Kiadó, Debrecen.
A könyvsorozat kilencedik tagja formabontó abban az értelemben, hogy koherens szöveg helyett a két szerzőtől két hosszabb tanulmányt tartalmaz. Ennek szomorú oka, hogy a könyv végső formába öntésekor Czeizel Endre professzor már nem volt közöttünk. Halála megakadá-lyozta abban, hogy szerzőtársával, oktatótársával tovább gondolkodjon a mű egységesítésén, egy koherens szöveg megalkotásán. Az előszó megírására is Páskuné Kiss Juditnak egyedül kellett vállalkoznia, már nem konzultálhatott professzor úrral.
Mégis, miért érezhetik a tehetséggondozó tanárok, hogy ez a mű nem torzó? Azért, mert mindkét írás a bennük foglalt tartalmi egységek tanításán alapul, a két szerző közel két évtizeden át együtt dolgozva tanította a kötet címe által megjelenített tárgyat a pedagógus szakvizsga „Te-hetségfejlesztés, tehetséggondozás” alprogram keretében. Az együttműködés abból is érezhető, hogy a két vaskos tanulmány nem mond ellent egymásnak, inkább kiegészítik egymást, ahogy ez a tanítás valóságában is történt.
Czeizel Endre A tehetség genetikai alapjai című írásában nagy ívű gondolati építkezést tár elénk. Abból indul ki, hogy mik azok az emberi sajátosságok, amelyek kimondottan a DNS lán-con alapulnak, ezeken keresztül eljutva ahhoz, hogy milyen sajátosságokban nincs szerepe az öröklődésnek. Közben zeneszerző-, költő-, festőművész-, matematikus-géniuszok családfa-elemzésével bizonyítja, hogy bár e jeles emberek mindegyikénél sok-génes öröklődés feltételez-hető, tehetségük kibontakozását a szociális környezet nagymértékben meghatározta. Fejtegetését a motiváció kulcsszóval zárja, amit nevezhetünk szorgalomnak, akaratnak, feladat iránti elköte-lezettségnek vagy megszállottságnak, a lényeg az, hogy motiváció nélkül az adottságok nem vál-nak képességgé, ugyanakkor a motivációnak az eredetét tekintve már semmi köze nincs az örök-lött sajátosságokhoz, ezt a szociális környezet befolyásolja.
Páskuné Kiss Judit A tehetség definíciói, fajtái – Pszichológiai perspektívák című tanulmá-nya három fő részből áll. Az első részben a tehetség meghatározását fejti ki a szerző, megörven-deztetve az olvasót a tehetség többtényezős modelljeinek precíz bemutatásával. A második rész a tehetség felismerésével foglalkozik. Ez a rész azért fontos, mert a teljesség igényével mutatja be, milyen nehézségekkel találják szembe magukat a szakemberek, amikor tehetségeket kíván-nak azonosítani. A harmadik rész a tehetségfejlődést támogató, nem képességjellegű személyi-ségjellemzőket mutatja be. Nem véletlen, hogy a szerző itt – Czeizel Endréhez hasonlóan – a motiváció fontosságára mutat rá, mint aminek kritikus szerepe van a veleszületett adottságok teljesítményre váltásában.
2.Dr. Balogh László (2016): Az egyéni tehetségfejlesztő programok alapjai. Didakt Kiadó,
Debrecen.
Már a címből is kitűnik, hogy Balogh László könyve hiánypótló. Hiánypótló, mert bár a rendszerváltás után sok területen komoly előrelépés történt a magyar tehetségügyben, a rend-szerszerű egyéni tehetségfejlesztési programok területe nem tartozik ezek közé. Ez a könyv pe-dig pontosan ezt a hiányt próbálja felszámolni, támpontokat adva a gyakorló szakemberek szá-mára ahhoz, hogyan készítsenek egyéni tehetségfejlesztő programokat.
A könyv első fejezetében a szerző visszatekint a magyarországi előzményekre, hiszen a gondolat itthon sem új: a hazai kutatók már a nyolcvanas években megfogalmazták az indivi-dualizált fejlesztés elengedhetetlen voltát, természetesen nemcsak a tehetségígéretek, hanem minden gyerek, fiatal számára. Ugyanebben a fejezetben kitekintés történik a világ tehetséggon-dozó gyakorlatába, bizonyítva, hogy igazi sikereket ezen elv érvényesítése nélkül nem lehet el-érni, majd érvként hozza fel a szerző a tehetségígéretek tulajdonságait a rendszerszerű egyéni fejlesztés elengedhetetlen voltához, s végül megvizsgál néhány tehetségfejlesztő modellt, ame-lyek kapaszkodókat adnak ezen feladat gyakorlati megvalósításához. A második fejezet a tehet-ségkeresés és -azonosítás azon gyakorlati módszereit tekinti át, amelyek segítik megtalálni a te-hetségígéreteket, s e módszerekből közel húszat a fejezet mellékletében közre is ad hangsúlyoz-va, hogy ezek mindegyikét lehet használni pedagógus-szakképzettséggel. A harmadik fejezet tartalmi kapaszkodókat ad az egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozásához, ezek figye-lembe vétele a tervezésnél elengedhetetlen a komplex fejlesztés szempontjának érvényesítésé-hez. A negyedik fejezet azokat a pszichológiai és pedagógiai eszközöket mutatja be, amelyek segítségül hívhatók a megtervezett rövidebb és hosszabb távú egyéni fejlesztő programok meg-valósításához. Végezetül az ötödik fejezetben a tervezés főbb lépései kerülnek bemutatásra, hangsúlyozva, hogy nincs általános recept az egyéni fejlesztő programok elkészítéséhez, ezt a munkát minden intézménynek és más szervezetnek az ottani gyerekekhez, fiatalokhoz és saját lehetőségeikhez igazítva kell elvégeznie. Természetesen a kis lépések jelentőségére is felhívja a szerző a figyelmet: a végcél az, hogy minden ilyen egyéni fejlesztő program rendszerszerű szem-lélettel készüljön, de ezt csak jól átgondolt építkezéssel, gyakran nem is gyors lépésekkel lehet elérni. Nem az a lényeg, hogy minél több ilyen terv készüljön, hanem az, hogy ezek megvalósít-hatóak legyenek! Legvégül ebben a fejezetben áttekinti az egyéni fejlesztő program megvalósítá-sában közreműködő szakemberek és szülők szerepét, hangsúlyozva, hogy sikert csak a folyama-tos együttműködésük hozhat.
Aki e témakörben a kézikönyvben található információkon túl is tájékozódni akar, azok számára Balogh László ajánlja a MATEHETSZ (www.tehetseg.hu) és a Magyar Tehetséggondozó Társaság honlapján (www.mateh.hu) elérhető további több száz szakmai kiadványt.
A Debreceni Egyetem „Tehetségfejlesztés, tehetséggondozás” pedagógus szakvizsga program-jához készült sorozat korábban megjelent kötetei:
1. Dr. Balogh László (2011): A tanulási stratégiák fejlesztésének pszichológiai alapjai
2. Dr. Tóth László (2011): Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény
3. Turmezeyné dr. Heller Erika (2011): A tehetséggondozás lehetőségei a kooperatív tanulásban
4. Harmatiné dr. Olajos Tímea (2011): Tehetség és szocio-emocionális fejlődés
5. Dr. Tóth László (2012): A tehetséggondozás és kutatás története
6. Dr. Balogh László (2012): Komplex tehetségfejlesztő programok
7. Harmatiné dr. Olajos Tímea (2013): Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar
8. Dr. Gömöry Kornélia (2013): A tehetséges tanulók integrált és differenciált fejlesztésének
eredményei egy kutatás tükrében
Ezek a kötetek is megrendelhetők a Didakt Kiadó címén: www.didaktkiado.hu.
2016. április 30. Dr. Tóth László
