Author: arpi

A pszichológus szerepe a tehetségazonosításban

A Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. Országos Konferenciája, Győr
A pszichológus szerepe a tehetségazonosításban
(szekcióülés témája)
 Szerző:  Rogácsné Szimeiszter Helga, tanácsadó szakpszichológus, tagintézmény vezető



2015. szeptember 18-19-én került megrendezésre Győrben a Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. Országos Konferenciája, melynek sikeres lebonyolításában a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, mint főszervező vett részt.
Ezt a megtisztelő, ám korántsem egyszerű feladatot annak köszönhettük, hogy a szakszolgálat Győri Tagintézményében immár 14 éve sikeresen működik a Talentum Műhely, melyben egyszerre van jelen a magyarországi tehetséggondozás múltja, hagyományai, illetve szakszolgálati léténél fogva a jelen, és reményeink szerint a sikeres jövő is.
A 15/2013-as EMMI rendeletnek köszönhetően a megyei szakszolgálatok tagintézményeinek 9 feladata közé sorolták a kiemelkedően tehetséges gyermekek, tanulók gondozását, hisz ők is a különleges figyelmet, bánásmódot igénylők közé tartoznak.
Tagintézményünk örömmel fogadta a rendeletet, mert az a fajta tehetséggondozó munka, amely hosszú múltra tekint vissza Győrben, a szakszolgálatok megalakulásával újult erővel folytatódhat tovább.
A feladat szakszolgálathoz történő hozzárendelésével azonban egyszerre több kérdés is felmerült a szakemberekben:
–    Hogyan lehet szakszolgálati keretek között megvalósítani a tehetséggondozó, tehetségfejlesztő munkát?
–    Hogyan néznek ki a gyakorlatban mindazon feladatok, melyeket a már említett jogszabály felsorol, illetve, mint elvárás megjelöl?
–    Milyen végzettségű szakember töltse be a tehetséggondozó koordinátori munkakört?
–    Van-e, lehet-e dolga a pszichológusnak, ennek a szakszolgálatok többsége számára újnak és egyben ismeretlennek számító feladatnak az ellátásában?
A győri példa
A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézményében működő Talentum Műhely abban a szerencsés helyzetben van, hogy szinte a kezdetektől fogva 1 fő pedagógus és 1 fő pszichológus segíthette a tehetséggyanús gyerekeket. Pedagógus kollégám, Havasréti Béláné Irénke elsősorban a klasszikus koordináló, szervező faladatokat látja el. Legyen szó konferencia megszervezéséről vagy „csak” a már hagyományosnak mondható minden év márciusában megrendezésre kerülő Tehetségnap lebonyolításáról. Ő figyeli a pályázatokat, és megírja, ha olyat talál, amely akár a mi tehetséggondozó munkánkat támogatja, akár valamelyik mentoráltunknak tud vele segíteni. Így nyertünk már többek között hátrányos helyzetű, tehetséges balettos nagylány számára tütü ruhát, és speciális balettcipő készítéséhez anyagi támogatást, Prágába utat fiatal tehetség számára, vagy animációs tanfolyamot szintén hátrányos helyzetű képzőművész fiúnak.


A konferencia résztvevői dr. Kiss Lászlónak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma- Köznevelés- esélyegyenlőségi Osztályának szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referensét hallgatják a „Szakszolgálati munka jelenéről és jövőjéről”.


Minden tanév végén meghirdeti a következő évi műhelyeket (melynek finanszírozását a Fenntartó KLIK biztosítja), fogadja a mentornak jelentkező pedagógus kollégák pályázatait, hogy azután közösen kiválasszuk közülük azt a 8-10 programot, amely valamitől speciális, érdekes, de mindenképpen többet kínál a szakkörök adta kereteknél. Így valósulhatott meg kisiskolás tanulók számára a nagyon kedvelt kísérletezős, természettudományos, vagy a kicsit nagyobbak számára indított történelmi diákkörünk, „Időutazás a találkozások városában” címmel. Tavaly óta tehetséges diszgráfiás tanulóknak gépi írást is tanítunk. Újdonságként ettől a tanévtől a Széchenyi Egyetemmel koprodukcióban is indul műhelyünk. Koordinátor kollégám a tanév során figyelemmel kíséri a műhelyek működését, segíti a mentorok munkáját, a szülőkkel állandó kapcsolatban áll, „Szülői klubot” működtet. E tevékenységek mellett a megye számos nevelési-oktatási intézményét segítette, segíti jelenleg is, hogy Tehetségponttá válhassanak.
A legkedvesebb tevékenységeink közé tartozik a tehetséges gyermekek számára kitalált kreatív napok megvalósítása az őszi, illetve a nyári szünetben, ami minket is folyamatosan megújulásra inspirál. Tavalyi innovációink közül még egyet emelnék ki, mely a városban nagy sikert aratott: a matematika diákkörünket kezdetektől vezető Csóka Géza egyetemi docens tehetséggondozó koordinátorunk segítő szervezésével Győr város valamennyi, a pedagógusa által tehetségesnek tartott 4. osztályos tanulóját felmérte tavaly év végén, és az így kiválogatásra került legjobb 12 diákkal indítja el az idei matematika műhelyét.
Lehet, hogy hosszúra sikeredett a lista, mely még így sem teljes, de szerettem volna ezekkel a konkrét gyakorlati példákkal bemutatni, hogy milyen sokszínű tehetséggondozó munkát sikerült megvalósítanunk a szakszolgálat adta keretek között, fenntartói támogatással. Ezzel szerettem volna a többi társintézményt is segíteni, inspirálni.
De!  Mit csinál a „tehetséggondozó” pszichológus?
Talán ez az a kérdés, ami pályafutásom során mindig újra és újra megtalál.
Magamról röviden szeretném elmondani, hogy tanácsadó szakpszichológus oklevelem mellett tehetségfejlesztő pedagógus szakvizsgával is rendelkezem, így elköteleződésem a tehetséges gyerekek iránt nem kérdéses.
Ugyanakkor nem volt nekem sem egyszerű meghatároznom magam, mint „tehetséggondozó” pszichológus, és megtalálnom a helyem, a feladatom.
Alapvetően azt gondolom, hogy két nagyobb tevékenységben lehet, érdemes gondolkodni. Az egyik maguknak a tehetséges gyerekeknek a megtalálása, azonosítása, hisz ma már tudjuk, hogy nem igaz az a mondás, hogy: „a tehetség minden körülmények között utat tör magának”. A másik feladat semmiben sem különbözik a klasszikus pszichológusi munkától, hisz az tulajdonképpen nem más, mint ezeknek a tehetség csíraként definiált gyerekeknek a személyiség formálásában, fejlesztésében való segítségnyújtás. Miért lehet ezeknek a gyerekeknek erre szüksége? A választ/válaszokat Ranschburg Tanár Úrtól idézem:
„…a tehetség nem egyetlen képesség…hanem a különböző szintű képességek kölcsönhatásában érvényesülő sajátos személyiségjegy, amely…speciális viszonyt teremt az egyén és környezete között…; az a gyermek, aki 3-4 évesen olvas…több és komplexebb élettapasztalatra tesz szert, mint hasonló korú társai, így egész személyisége másként alakul.” S végül: „… a tehetséges tanulót kivételessége különösen sebezhetővé teszi, ami – a gyermek optimális fejlődése érdekében – speciális szülői, pedagógiai és tanácsadói magatartást igényel.”
Munkám másik részét, a tehetséggyanús gyerekek azonosítása jelenti. Az első legfontosabb lépés, hogy megfogalmazzuk mit is értünk tehetség alatt? Ennek definiálása korántsem olyan egyszerű, mint ahogy azt gondolnánk. Segítségünkre lehet ugyanakkor számos, a nemzetközi és a hazai szakirodalomban is megtalálható modell, amely jó alapként szolgál, hogy meghatározzuk magunk számára, hogy mit és mivel tudunk, illetve szeretnénk mérni.
A tehetségígéretek diagnosztizálása során az érintett gyerekekkel és szüleikkel 4-5 alkalommal találkozom. Az anamnézis felvételét, ill. az első interjút a gyermek vizsgálata követi minimum 2 alkalommal. A kapcsolatfelvétel, bizalom kiépítése után először  a rajzos tesztek (emberrajz, ha szükséges projektív rajz tesztek), figyelem teszt, kreativitás teszt (életkortól függően a Torrance teszt altesztjei, kreatív szabadidő kérdőív, Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála), igényszint-teljesítményszint vizsgálat következnek. Második alkalommal a képességstruktúra (esetleges erősségek/gyengeségek) részletesebb megismerése végett intelligencia teszt következik. Amennyiben már nagyobb iskolás korú gyermekről van szó, papír-ceruza tesztek segítségével a motivációjáról, a tanulási stratégiáiról, tanulási stílusáról és a tanulás iránti attitűdjéről is igyekszem képet kapni. Ha szükséges, személyiség tesztet is használok. A mind teljesebb diagnosztikai munka érdekében igyekszem a gyermek osztályfőnökétől is jellemzést kérni, az esetleges versenyeredményeket, érdemjegyeket begyűjteni. Mindezek kiértékelése után a szülőkkel történő konzultációra kerül sor, ennek keretében próbálok a kérdéseikre választ adni (iskolaválasztás, fejlesztés iránya, osztály ugrása stb.) majd ezek után írásos szakvéleményt készítek, melyben a vizsgálati tények mellett mindig szerepel javaslat a további fejlesztésre, illetve ha a gyermek érdeklődése lehetővé teszi, felajánljuk számára a Talentum Műhely szervezésében működő ingyenes foglalkozások, gazdagító, dúsító programok valamelyikét. Ha igény van rá és a gyermek képességei indokolják, egyéni mentorálására is próbálunk lehetőséget teremteni. A tehetséggondozás nem csak a gyermekek erős oldalának a támogatásából, de gyenge oldalainak fejlesztéséből is áll. Ennek megfelelően önismereti, személyiségfejlesztő csoportokat is tarthatunk számukra. Emellett egyéni pszichológiai tanácsadással is rendelkezésre állunk. Természetesen igény szerint tanácsadást a pedagógusok és szülők számára is nyújtunk.
Szívesen tartok óvodákban, iskolákban a tehetséges gyermekek felismerésével kapcsolatosan előadást, melynek elsősorban a szemléletformálás a célja. Nevezetesen, hogy próbáljunk a dolgok, tünetek mögé is nézni, mert előfordulhat, hogy a jelentkező problémák nem hiányból, hanem többletből fakadnak.
Hiányérzet még így is van bennem. Nagy vágyam, hogy a Renzulli professzor által „forgóajtó”-nak nevezett modellt intézményünk keretein belül egyszer megvalósítsuk. Hisz kétségtelenül eszköztáram egy jelentős részét tesztek teszik ki, mégis hiszem és vallom, hogy a tevékenykedtetés a legjobb módja a tehetség felismerésének.
Bízom benne, hogy írásommal kedvet csináltam néhány, a tehetséggondozás iránt pozitív attitűddel rendelkező kollégámnak, hogy ebbe az új és kihívásokkal teli feladatba bátran belefogjanak. Bár azt is tudom, hogy ez sokszor nem a kedven, nem az elhivatottságon múlik. Nekünk Győrben kétségtelenül szerencsénk van abban, hogy a valamikori Nevelési Tanácsadó befogadta, később a város, jelenleg pedig a Tankerület Igazgatónője, Szakreferens Asszonya és a szakszolgálat Főigazgató Asszony fontosnak érzi és támogatja azt a fajta tehetséggondozó munkát, melyet a TALENTUM MŰHELY neve fémjelez.

A Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. országos konferenciája

A Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. országos konferenciája
    Győri Tehetségnap
              „A jövő a tehetségekkel épül”



2015. szeptember 18-19-én Győrött tartotta a Magyar Tehetséggondozó Társaság a 26. országos konferenciáját.

A szervező Gy-M-S Megyei Pedagógiai Szakszolgálat mellé pillanatokon belül csatlakozott a NymE Apáczai Kar, a Széchenyi Egyetem, és anyagi forrást teremtve  támogatta a rendezvényt a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, a MATEHETSZ is.


„És érezzék egy kézfogásról rólad, hogy jót akarsz, és te is tiszta, jó vagy,
S egy tekintetük elhitesse véled: Szép célokért élsz és érdemes élned!”
Váci Mihály gondolataival köszöntötte az egybegyűlteket Havasréti Béláné tehetséggondozó koordinátor, mint a házigazda intézmény moderátora, háziasszonya.

A konferencia kezdetén néma főhajtással emlékeztek a nem régen elhunyt Czeizel Endre professzor úrra, aki a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke, később örökös tiszteletbeli elnöke volt.

Blazovicsné Varga Marianna, a KLIK Győri Tankerület igazgatója, egyben a rendezvény fővédnöke örömét fejezte ki, hogy e nagyszabású rendezvénynek idén Győr adhat otthont.
Füves Zsuzsanna, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója röviden, számok segítségével mutatta be a szakszolgálatban folyó nagyszabású, sok alapfeladatra kiterjedő tevékenységet.

A megnyitók után levetített két perces videó hűen tükrözte képekben azt a magas színvonalú tehetséggondozó tevékenységet, mely 1998 óta jellemzi a győri Talentum Műhely munkáját.

Dr. Kiss László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma- Köznevelés- esélyegyenlőségi Osztály szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referense hosszan, 50 percben beszélt a „Szakszolgálati munka jelenéről és jövőjéről”. Mivel a sorok között elég sok szakszolgálati munkatárs is ült, érdeklődve hallgatták Kiss László előadását.

A sakkozás képességfejlesztő hatását sokan, sokszor vizsgálták már. Az utóbbi időben Győrben és környékén is egyre nagyobb szerepet kap a sakkoktatás. Évek óta nem múlhat el egyetlen olyan győri tehetségnap sem, amikor ne hívnának olyan előadót, aki e témának szakavatott személyisége.
Dr. Szabó Péter, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar dékánja előadásában a sakkról, mint az élet szimulátoráról beszélt.

Az országos konferenciáról nem hiányozhatott Mönks professzor, a tehetséggondozás emblematikus alakja, aki évek, évtizedek óta mindig jelen van a Magyar Tehetséggondozó Társaság ülésein. Előadását „Tehetséggondozás a világ országaiban” címmel tartotta, melyet egy ifjú tehetség, a fiatal Ferencz Petra fordított. Ő a Révai Miklós Gimnázium 12. évfolyamos tanulója, aki tanulmányait Oxfordban szeretné folytatni. Bájos megjelenése, kedvessége átsegítette őt és a hallgatóságot a számára néha nehéznek tűnő fordításon.

A szünetben tovább folytatódott a közvetlen hangulatú, kötetlen beszélgetés, miközben a vendégek megtekinthették a kapuvári és pannonhalmi szakszolgálatok és a Hild iskola által kiállított képeket, munkákat.
A szünet után dr. Balogh László professzor úr, a MTT elnöke azokról a hatalmas szakmai értékekről beszélt, melyek jellemzik évtizedek óta a Magyar Tehetséggondozó Társaság munkáját. A professzor úr után következő dr. Polonkai Mária előadása azért volt mindenki számára érdekes, mert a gazdagító programok, programpárok igazi kincset jelentenek a tehetséggondozásban. Egymás munkáját ezek segítségével is jobban megismerjük, egymásnak ötleteket tudunk adni és ötleteket tudunk átvenni.

Horváth Péter, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Magyar Pedagógus Kar elnöke a késő estébe nyúló program színvonalát jó humorával, lehengerlő előadókészségével csak fokozni tudta. Felszabadult, érdeklődő, fáradhatatlan, fegyelmezett hallgatóságot talált a közönségben.
Majd Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, a MATEHETSZ elnöke egy nagyon fontos kérdésről, a további pályázati lehetőségekről beszélt előadásában.

Teljesen véletlenül alakult úgy, hogy a plenáris ülés legvégére maradt Kőhalmi –Kara Zsuzsanna, a győri balett magántáncosa, balett-művész, klasszikus balett-tanár, aki oly szívhez szólóan, kedvesen, magával ragadóan beszélt arról az útról, mely számára a világot jelentő deszkákig elvezette, hogy előadásával az est egyik kedves színfoltjává vált.

Az előadások közben ifjú tehetségek is bemutatkozhattak.
Benedek-Nikli Hunor – szavalat (saját verse)
Győr Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola tanulói
Tárogató Óvoda Lepke tagóvodájának balett művészetoktatási csoportja
Regös Táncműhely Rege és borica néptánccsoportja

Pénteken a konferencia zárásaként dr. Balogh László professzor úr a Tehetségekért kitüntetéseket adta át Szénási Istvánné MTT titkárral közösen.

A 2015. év Tehetségekért díj kitüntetettjei:

Borkai Zsolt  – a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Gyurcsó Gyuláné – Újbudai Pedagógiai Intézet igazgatója
Havasréti Béláné – Gy-M-S Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézmény tehetséggondozó koordinátora (Talentum Műhely)
Horváth Péter –  Révai Miklós Gimnázium igazgatója
Rogácsné Szimeiszter Helga – Gy-M-S Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézmény vezetője
Szántó Judit  – Nemzeti Tehetségpont igazgatója

Szombaton szekcióüléseken folytatódott a magas színvonalú szakmai tevékenység. A plenáris ülésre regisztrált és megjelent 140 főnyi közönség túlnyomó többségben ezekre a  programokra is kíváncsi volt.
Betudható ez talán annak, hogy széles skálát felvonultató programsorozatot kínáltak a rendező intézmények a szombat délelőttre is. Egyik nagyon fontos napirendi pont a szakszolgálati főigazgatók tanácskozása volt a hogyan továbbról a tehetséggondozásban.

A kétnapos rendezvény lezárásaként a Szakszolgálat valamennyi dolgozója szívében magával vitte Balogh László professzor úr kedves, dicsérő szavait, aki kiemelte, hogy a legkorszerűbb pszichológiai és pedagógiai mércével mérve  is magas színvonalú, szakszerű tehetséggondozó munka folyik az Intézményünkben. Ezek olyan súlyú szavak, melyek megalapozzák a további munka folytatását, és erőt adnak a továbbiakhoz.


Havasréti Béláné tehetséggondozó koordinátor – Győr (Talentum Műhely)

Összefoglaló MTT 26. konferencia- Felsőoktatási Szekciójának munkájáról

Összefoglaló
MTT 26. konferencia- Felsőoktatási Szekciójának munkájáról
2015. szeptember 18-19.
Győr


A Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. konferenciáját 2015. szeptember 18-19-én, Győrben az NymE Apáczai Karon rendezte meg.
A Felsőoktatási Szekció munkájának, a Széchenyi Egyetem adott otthont, melyet ezúttal is köszönünk. A résztvevő felsőoktatási intézményekből,-BME, ELTE, EKF, NymE, PE, SZE-  atehetséggondozásban aktívan dolgozó szakemberek voltak jelen.
A szekció témája a felsőoktatás szerepvállalása a komplex tehetséggondozásban, segítése azoknak az kutatásoknak, melyekkel jelentős számú tehetséges fiatal találhatja meg helyét, a képzők képzése, hálózat építés és erősítés voltak.
Az intézmények bemutatták jelenlegi, aktuális tehetséggondozó munkájukat, a januári (BME) találkozó óta történt eseményeket, pályázati eredményeiket. A szekció résztvevői hangsúlyozták, intézményük stratégiai célkitűzésében fontos szerepet kapott a tehetséggondozás, utaltak azokra a jó gyakorlatokra, melyek nagy sikernek örvendnek a fiatalok körében, – beszámoltak a különböző, jelentős témájú regionális tehetségnapokról, Gyerek- Egyetemről, a hallgatók bekapcsolásról a tehetséges fiatalok megtalálásában, mentorálásában, stb.
Az elmondottak azt erősítették meg a résztvevőkben,szükség van arra, hogy működjön a Felsőoktatási Szekció, mint szakmai és érdekképviseleti fórum. Szakmailag fontos, hogy a felsőoktatási intézmények rendszeresen találkozót szerveznek, mert a felhozott példák új nézőpontot, lehetőséget ajánlanak a felsőoktatás tehetséggondozásának gazdagításában.Továbbá érdekképviselet is, mert az intézmények megfogalmazták igényüket és javaslataikat tehetségprogramokat, gondozást felügyelő országos szervezetek számára, melyeket az alábbiakban foglalunk össze:
•    a felsőoktatási intézmények hangsúlyosnak ítélik meg szerepüket a Nemzeti Tehetség Programban,
•    a jelenlévők szakmai kompetenciáik birtokában, a képzők képzését vállalják
•    az intézményen belüli és kívüli tehetséggel kapcsolatos információáramlást fontosnak tartják, és segíteni kívánják,
•    keresik és támogatják azokat a kutatásokat, melyek a tehetséges fiatalok adatbázisát, programba kerülését és karrierépítését segítik,
•    fontosnak tartják a működő és /vagy alakuló tehetségtanácsok, tehetségpontok szerepvállalásának megerősítését,
•    igényük van arra, hogy a meghirdetésre kerülő pályázatok körét bővítsék a felsőoktatás témáira, programjaira, sajátos igényeire vonatkozóan.

A házigazda szerepét vállaló Széchenyi Egyetem színvonalas bemutatását,  Dr. Konczosné dr.PhD habil Szombathelyi Mártától, a SZETudományos Diákköri Tanács és a SZE Tehetségsegítő Tanács elnökétőlhallottunk. Az egyetem kiváló példa arra, hogy egy felsőoktatási intézmény a tehetségsegítésben,a tehetségek menedzselésébenmilyen jelentős sikereket tud elérni, ha a tehetséggondozást fontos stratégiai célként fogalmazza meg.
Az eredmények elérését aktív hallgatói részvétel, képzett oktatók és az egyetem innovatív vezetése segíti.
   

2015. szeptember 22.
                   

Dr. habil Bodnár Gabriella
egyetemi docens
MTT Felsőoktatási Szekció vezetője