Category: Dél-Dunántúli

A Szekció munkájának összefoglalója

A Dél-Dunántúli szekció tartalmi munkájának bemutatásakor az volt a szándékunk, hogy a szekcióban is megmutatkozhasson az a sokszínűség, ami a régiónkat, az itt működő köznevelési intézményeket, tehetségsegítő szervezeteket és magát a szekciót jellemzik.

A szombat délelőtt munkájában összesen 29 kolléga vett részt, és hallgatta, nézte végig a kilenc bemutatkozó előadást.

Hallottak összefoglalót a Minősített Tehetséggondozó Műhely munkájáról, melyet a szekcióban két intézmény is képviselt, a házigazda PTE gyakorlóintézmény, ennek munkáját mutatta be Betlehem Márta tehetségkoordinátor, és a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma.  Ez utóbbit az intézmény igazgatójának tartalmas előadása is kiegészített a tanulókísérletek, szerepéről, lehetőségeiről a középiskolai biológia tanításban.

A gamifikáció lehetőségei sem maradhattak ki a szekció munkájából, a házigazda intézmény Deák Ferenc Általános Iskolájának pedagógusa, Szabolcsi Marcell egy értékelési lehetőség izgalmas bemutatására vállalkozott.

Kiemelkedő lehetőség a matematikai tehetségek fejlesztéséhez a Matematikai Tudásközpont un. „Repülő osztálya”, amely nevét onnan kapta., hogy havonta a térségünk különböző településeiről „iderepült” tanulók alkotnak egy tehetséggondozó osztályt egy napra. A tanulókat a MaTalent mérések alapján delegálják intézményeik, így valóban a kivételes és kiemelkedő tehetséget mutató gyerekek vannak együtt. Lovas Zoltán munkaközösségvezető, e program felelőse a lehetőőségeket, eredményeket mutatta be. E programban az iskolapszichológus is végzett egy sajátos felmérést, erről is hallhattak összefoglalót a résztvevők Kiss Emőke iskolapszichológus bemutatójában.  

Helyett kapott a bemutatók sorában a Babits Gimnázium tantárgyakon átívelő programjának bemutatója, amely számos tehetségterületet fejleszt egy-egy történelmi korszak átfogó megismerésével. A Maul Borbála és Engel Mária vezetőtanárok nevével fémjelzett program immár harmadik évadát élte, a tapasztalatokról számoltak be előadásukban. 

A Pécsi Kodály Gimnázium egy ötlet megszületését és szárnyalását mutatta be. Őriné Simonovics Andrea  a társasjáték pedagógiai tehetségfejlesztő erejét számos esetben megtapasztalta már, így ez valóban jó gyakorlat bemutató volt.

A néha méltatlanul elhanyagolt kollégiumi tehetséggondozás bemutatása is helyet kapott a szekcióban. A Pécsi Hajnóczy kollégium tehetségpontként is működik évek óta, e téren szerzett tapasztalatait tárta az érdeklődők szeme elé Szluka Bernadett pedagógus.

 Telek István bemutatója zárta a jó gyakorlatok sorát, az un. edzéselvű mozgásfejlesztő csoportról, amely a PTE számos karának együttműködésével megvalósított eredményes, és bizonyítottan hatékony módja az iskolai sport tehetséggondozás és az egyesületek fejlesztő munkájának.

A szekció minden résztvevője aktív résztvevője volt a bemutatóknak, hozzászólásaikkal színesítették a délelőttöt, és segítették e jó gyakorlatok elterjesztését.

Turi Katalin szekcióvezető

Szekcióvezetői  összefoglaló
MTT 30. Országos Konferenciája, Eger, 2019. szept. 21.
Dél-dunántúli Szekció
Turi Katalin

A szekció a rendelkezésre állóidőben az alábbi előadások hallgathatta meg, és reflektálhatott az elhangzottakra.
1. A jövő pedagógusai és a tehetséggondozás – a gyakorlóiskolák tapasztalatai a hallgatók tehetséggondozó ismereteiről – Betlehem Márta igazgatóhelyettes, vezetőtanár, PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium.
2. Szakképzés és tehetséggondozás.
A Pécsi Szakképzési Centrum tehetséggondozó tevékenysége – Rittlinger Zoltán a Pécsi Szakképzési centrum főigazgatója.
3. A STEAM-élmény: közösségépítő, játékos tanulás az Élmény MűhelyTehetségkörrel- Szabó Ildikó pedagógus, vezető pedagógiai koordinátor.
Mindegyik előadás hallatlanul érdekes és fontos kérdéseket vetett fel, ugyanakkor élénk vitára, vagy inkább eszmecserére ösztönözte a hallgatóságot. Ezek alapján mindhárom téma esetében megfogalmaztunk néhány olyan gondolatot, melyet Társaságunk az érintett szereplők felé is közvetíthet saját lehetőségei szerint, saját csatornáin keresztül.
Az első előadás egy érdekes kutatásra épített. Felhasználva a MATEHETSZ 2015-ben folytatott vizsgálatát , vagy annak néhány elemét, arra volt kíváncsi saját intézményében, hogy vajon a gyakorlatukat teljesítő leendő pedagógus hallgatók mennyire tájékozottak a tehetség fogalmában, a tehetséggondozás elemeinek értelmezésében, és ezen túlmenően kapnak-e és ha igen milyen felkészítést az intézményben alkalmazható módszerekről, egyáltalán hogyan viszonyulnak a tehetség kérdéséhez. Ezt a „mini-kutatás” kiegészítette ugyanezen kérdésekről a gyakorló gimnázium tanulóinak véleményeztetése. Az előadó bemutatta, hogy a három körben történő vizsgálódásnak melyek voltak a megegyező és melyek az eltérő elemei.
A felmérés legfőbb tanulsága, hogy az egyetemisták legtöbbjének nincs ismerete a tehetségről, a tehetséggondozás elméletéről és módszertanáról, amit nagyon hiányolnak. A tehetséget az OTDK-val azonosítják, ahogy a gimnazisták az OKTV-vel. Kiemelendő és elgondolkodtató, hogy a középiskolások körében a tehetség a hírnévvel, a maximalizmussal, a folyton toppon levéssel, a lemondások sokaságával is egyenlő. Érthetően nem általánosítható, de mindenképpen megfontolásra méltó következtetések ezek.
A hallgatóság számos fontos elemmel egészítette ki a hallottakat.
Fontosnak vélték, hogy a tehetséggondozó szakembereket is bevonva – felhasználva a pedagógusképzés átalakításának éppen jelenleg tartó folyamatát – átfogó koncepció alapján történjen a leendő pedagógusok felkészítése a tehetséggondozó feladatok ellátására is. Elengedhetetlennek látja ezt a szekció már az alapképzések diszciplináris szakaszában, a pedagógiai-pszichológiai tárgyak keretében és a tanítási gyakorlatok során. E felkészítésben nélkülözhetetlen az egységes szemlélet, a fokozatosság és a gyakorlatok szerepe.
A második előadás a szakképzés folyton változó és színes világába vezette be a szekció hallgatóságát. A Pécsi Szakképzési Centrum tevékenységének bemutatásán keresztül kaphattak a jelenlévők átfogó képet a tehetséggondozás lehetőségeiről, de nehézségeiről is. Tisztázásra került, hogy a szakképzésben mit is hívhatunk tehetségnek, beszélt a motiváció sajátos kérdésköréről, a közismereti képzés és a szakképzés eltérő igényeiről, nem hallgatva el a problémákat sem: a pedagógusok és legfőképpen a tanulók túlterheltségét, a bejáró tanulók magas arányát, amely a tanórán kívüli lehetőségek körét jelentősen szűkíti, a HH és HHH tanulók magas számát. Élt az előadó természetesen azon lehetőségek bemutatásával is, amelyek a motivált, kiemelkedő képességű tanulók szakmán belüli fejlesztésének adhatnak irányt. A helyi, az országos és az európai megmérettetési fórumok azonban nem lehetnek egyedüli letéteményesei a szakképzés tehetséggondozásának.
A jelenleg folyó átalakítási folyamatokat is érintve (szakképzés 4.0.) reményét fejezte ki a szekció, hogy a szerkezeti átalakítás, a tartalmi beavatkozás mellett olyan lehetőségeket is kapnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok, amelyekkel hatékonyabban, nem pusztán a versenyekre való felkészítésben tudják segíteni tanítványaikat.
A harmadik előadás egy hallatlanul eredményes, számos esetben már bizonyítottan jól működő program tehetséggondozásra fókuszáló elemeit mutatta be. Az Élményműhely mozgalom ma már bátran állíthatjuk, hogy nemzetközi szintű hálózattal rendelkezik . 2008-ban indult útjára matematikusok, művészek, kézművesek, játékkészítők, tanárok, szülők és gyerekek összefogásával. Nemzetközi szinten is az elsők között vágtak bele a STEAM  (Science, Technology, Engineering, Arts&Mathematics) területek integrált oktatási és tanulási módszereinek feltérképezésébe és továbbfejlesztésébe. Az évek során egyszerre sikerült egy nyitott közösséget, tanárokat, kutatókat és művészeket összekapcsoló szakmai hálózatot és egy több száz szakembert mozgósítani képes művészeti-tudományos kreatív ügynökséget megalapozniuk. Az előadás azokat az elemeit emelte ki tevékenységüknek, amelyeka STEAM területeinek és az élményműhely sajátos módszereinek egymásra találását jelentik. A program tehetséggondozásban betöltött szerepe nem kétséges, ezt az előadásban bemutatott példák rendkívül meggyőzően bizonyították.
A szekció résztvevői az előadás mellett megismerkedhettek a gyakorlatban is alkalmazható eszközökkel, fejlesztő, kreativitásra épülő „játékokkal”. Egybehangzó konklúzióként fogalmazódott meg, hogy a műhely tapasztalatainak, tevékenységének helye van a tehetséggondozásban. 
Összefoglalva, három rendkívül érdekes, aktuális téma kiváló bemutatását látták, hallották a résztvevők. Mindhárom témát aktív reflexiók követték, így mindegyik hozzájárult ahhoz, hogy értékes munícióval távozzanak a szekció tehetséggondozó szakemberei.

A szerző
az MTT alelnöke és a Dél-Dunántúli szekció vezetője.

Az szekció prezentációi:

Áttekintés az MTT szekcióinak az elmúlt öt évben végzett munkájáról

Élmény Műhely

A „STEAM”- élmény: Közösségépítő, játékos tanulás az ÉlményMűhellyel

Tehetséggondozás a Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeiben

Tanárszakos hallgatók és a tehetség 

Kilencedik alkalommal rendezte meg iskolánk angol nyelvi munkaközössége a városi szintű Sebők Gábor emlékversenyt. Indiánokkal teltek meg iskolánk termei és folyosói, hogy 12 kihívás teljesítése után megtalálják az ellopott békepipát. Sólyomszem és barátai felhívására indultak útnak a 9 iskola hatodikos csapatai, hogy bebizonyítsák, angol nyelven is megismerkedtek az utolsó mohikán történetével. Iskolánkat három csapat képviselte: Klement Tamás, Szalai Gergő, Tóth Gergő (Super Eyes); Hammer Bálint, Ráth Marcell, Tirk Zsófia, ill. a jelenetben Szalai Réka (Natives); Bankó Eszter, Divéki Panka, Fekete-Molnár Maja (Mohican Girls). A 6.a osztály csapata jelenetével megnyerte a zsűri első díját, a 6.b osztály fiúcsapata a közönségdíjat szerezte meg. Hatodikos segítőink zökkenőmentesen bonyolították le a versenyt, a jó hangulatról gondoskodtak lelkes nyolcadikosaink is. A békepipa megtalálását indián tánccal ünnepeltük, majd mindenki békében tért haza. 🙂