Category: Egyéb

A pszichológus szerepe a tehetségazonosításban

A Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. Országos Konferenciája, Győr
A pszichológus szerepe a tehetségazonosításban
(szekcióülés témája)
 Szerző:  Rogácsné Szimeiszter Helga, tanácsadó szakpszichológus, tagintézmény vezető



2015. szeptember 18-19-én került megrendezésre Győrben a Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. Országos Konferenciája, melynek sikeres lebonyolításában a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, mint főszervező vett részt.
Ezt a megtisztelő, ám korántsem egyszerű feladatot annak köszönhettük, hogy a szakszolgálat Győri Tagintézményében immár 14 éve sikeresen működik a Talentum Műhely, melyben egyszerre van jelen a magyarországi tehetséggondozás múltja, hagyományai, illetve szakszolgálati léténél fogva a jelen, és reményeink szerint a sikeres jövő is.
A 15/2013-as EMMI rendeletnek köszönhetően a megyei szakszolgálatok tagintézményeinek 9 feladata közé sorolták a kiemelkedően tehetséges gyermekek, tanulók gondozását, hisz ők is a különleges figyelmet, bánásmódot igénylők közé tartoznak.
Tagintézményünk örömmel fogadta a rendeletet, mert az a fajta tehetséggondozó munka, amely hosszú múltra tekint vissza Győrben, a szakszolgálatok megalakulásával újult erővel folytatódhat tovább.
A feladat szakszolgálathoz történő hozzárendelésével azonban egyszerre több kérdés is felmerült a szakemberekben:
–    Hogyan lehet szakszolgálati keretek között megvalósítani a tehetséggondozó, tehetségfejlesztő munkát?
–    Hogyan néznek ki a gyakorlatban mindazon feladatok, melyeket a már említett jogszabály felsorol, illetve, mint elvárás megjelöl?
–    Milyen végzettségű szakember töltse be a tehetséggondozó koordinátori munkakört?
–    Van-e, lehet-e dolga a pszichológusnak, ennek a szakszolgálatok többsége számára újnak és egyben ismeretlennek számító feladatnak az ellátásában?
A győri példa
A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézményében működő Talentum Műhely abban a szerencsés helyzetben van, hogy szinte a kezdetektől fogva 1 fő pedagógus és 1 fő pszichológus segíthette a tehetséggyanús gyerekeket. Pedagógus kollégám, Havasréti Béláné Irénke elsősorban a klasszikus koordináló, szervező faladatokat látja el. Legyen szó konferencia megszervezéséről vagy „csak” a már hagyományosnak mondható minden év márciusában megrendezésre kerülő Tehetségnap lebonyolításáról. Ő figyeli a pályázatokat, és megírja, ha olyat talál, amely akár a mi tehetséggondozó munkánkat támogatja, akár valamelyik mentoráltunknak tud vele segíteni. Így nyertünk már többek között hátrányos helyzetű, tehetséges balettos nagylány számára tütü ruhát, és speciális balettcipő készítéséhez anyagi támogatást, Prágába utat fiatal tehetség számára, vagy animációs tanfolyamot szintén hátrányos helyzetű képzőművész fiúnak.


A konferencia résztvevői dr. Kiss Lászlónak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma- Köznevelés- esélyegyenlőségi Osztályának szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referensét hallgatják a „Szakszolgálati munka jelenéről és jövőjéről”.


Minden tanév végén meghirdeti a következő évi műhelyeket (melynek finanszírozását a Fenntartó KLIK biztosítja), fogadja a mentornak jelentkező pedagógus kollégák pályázatait, hogy azután közösen kiválasszuk közülük azt a 8-10 programot, amely valamitől speciális, érdekes, de mindenképpen többet kínál a szakkörök adta kereteknél. Így valósulhatott meg kisiskolás tanulók számára a nagyon kedvelt kísérletezős, természettudományos, vagy a kicsit nagyobbak számára indított történelmi diákkörünk, „Időutazás a találkozások városában” címmel. Tavaly óta tehetséges diszgráfiás tanulóknak gépi írást is tanítunk. Újdonságként ettől a tanévtől a Széchenyi Egyetemmel koprodukcióban is indul műhelyünk. Koordinátor kollégám a tanév során figyelemmel kíséri a műhelyek működését, segíti a mentorok munkáját, a szülőkkel állandó kapcsolatban áll, „Szülői klubot” működtet. E tevékenységek mellett a megye számos nevelési-oktatási intézményét segítette, segíti jelenleg is, hogy Tehetségponttá válhassanak.
A legkedvesebb tevékenységeink közé tartozik a tehetséges gyermekek számára kitalált kreatív napok megvalósítása az őszi, illetve a nyári szünetben, ami minket is folyamatosan megújulásra inspirál. Tavalyi innovációink közül még egyet emelnék ki, mely a városban nagy sikert aratott: a matematika diákkörünket kezdetektől vezető Csóka Géza egyetemi docens tehetséggondozó koordinátorunk segítő szervezésével Győr város valamennyi, a pedagógusa által tehetségesnek tartott 4. osztályos tanulóját felmérte tavaly év végén, és az így kiválogatásra került legjobb 12 diákkal indítja el az idei matematika műhelyét.
Lehet, hogy hosszúra sikeredett a lista, mely még így sem teljes, de szerettem volna ezekkel a konkrét gyakorlati példákkal bemutatni, hogy milyen sokszínű tehetséggondozó munkát sikerült megvalósítanunk a szakszolgálat adta keretek között, fenntartói támogatással. Ezzel szerettem volna a többi társintézményt is segíteni, inspirálni.
De!  Mit csinál a „tehetséggondozó” pszichológus?
Talán ez az a kérdés, ami pályafutásom során mindig újra és újra megtalál.
Magamról röviden szeretném elmondani, hogy tanácsadó szakpszichológus oklevelem mellett tehetségfejlesztő pedagógus szakvizsgával is rendelkezem, így elköteleződésem a tehetséges gyerekek iránt nem kérdéses.
Ugyanakkor nem volt nekem sem egyszerű meghatároznom magam, mint „tehetséggondozó” pszichológus, és megtalálnom a helyem, a feladatom.
Alapvetően azt gondolom, hogy két nagyobb tevékenységben lehet, érdemes gondolkodni. Az egyik maguknak a tehetséges gyerekeknek a megtalálása, azonosítása, hisz ma már tudjuk, hogy nem igaz az a mondás, hogy: „a tehetség minden körülmények között utat tör magának”. A másik feladat semmiben sem különbözik a klasszikus pszichológusi munkától, hisz az tulajdonképpen nem más, mint ezeknek a tehetség csíraként definiált gyerekeknek a személyiség formálásában, fejlesztésében való segítségnyújtás. Miért lehet ezeknek a gyerekeknek erre szüksége? A választ/válaszokat Ranschburg Tanár Úrtól idézem:
„…a tehetség nem egyetlen képesség…hanem a különböző szintű képességek kölcsönhatásában érvényesülő sajátos személyiségjegy, amely…speciális viszonyt teremt az egyén és környezete között…; az a gyermek, aki 3-4 évesen olvas…több és komplexebb élettapasztalatra tesz szert, mint hasonló korú társai, így egész személyisége másként alakul.” S végül: „… a tehetséges tanulót kivételessége különösen sebezhetővé teszi, ami – a gyermek optimális fejlődése érdekében – speciális szülői, pedagógiai és tanácsadói magatartást igényel.”
Munkám másik részét, a tehetséggyanús gyerekek azonosítása jelenti. Az első legfontosabb lépés, hogy megfogalmazzuk mit is értünk tehetség alatt? Ennek definiálása korántsem olyan egyszerű, mint ahogy azt gondolnánk. Segítségünkre lehet ugyanakkor számos, a nemzetközi és a hazai szakirodalomban is megtalálható modell, amely jó alapként szolgál, hogy meghatározzuk magunk számára, hogy mit és mivel tudunk, illetve szeretnénk mérni.
A tehetségígéretek diagnosztizálása során az érintett gyerekekkel és szüleikkel 4-5 alkalommal találkozom. Az anamnézis felvételét, ill. az első interjút a gyermek vizsgálata követi minimum 2 alkalommal. A kapcsolatfelvétel, bizalom kiépítése után először  a rajzos tesztek (emberrajz, ha szükséges projektív rajz tesztek), figyelem teszt, kreativitás teszt (életkortól függően a Torrance teszt altesztjei, kreatív szabadidő kérdőív, Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála), igényszint-teljesítményszint vizsgálat következnek. Második alkalommal a képességstruktúra (esetleges erősségek/gyengeségek) részletesebb megismerése végett intelligencia teszt következik. Amennyiben már nagyobb iskolás korú gyermekről van szó, papír-ceruza tesztek segítségével a motivációjáról, a tanulási stratégiáiról, tanulási stílusáról és a tanulás iránti attitűdjéről is igyekszem képet kapni. Ha szükséges, személyiség tesztet is használok. A mind teljesebb diagnosztikai munka érdekében igyekszem a gyermek osztályfőnökétől is jellemzést kérni, az esetleges versenyeredményeket, érdemjegyeket begyűjteni. Mindezek kiértékelése után a szülőkkel történő konzultációra kerül sor, ennek keretében próbálok a kérdéseikre választ adni (iskolaválasztás, fejlesztés iránya, osztály ugrása stb.) majd ezek után írásos szakvéleményt készítek, melyben a vizsgálati tények mellett mindig szerepel javaslat a további fejlesztésre, illetve ha a gyermek érdeklődése lehetővé teszi, felajánljuk számára a Talentum Műhely szervezésében működő ingyenes foglalkozások, gazdagító, dúsító programok valamelyikét. Ha igény van rá és a gyermek képességei indokolják, egyéni mentorálására is próbálunk lehetőséget teremteni. A tehetséggondozás nem csak a gyermekek erős oldalának a támogatásából, de gyenge oldalainak fejlesztéséből is áll. Ennek megfelelően önismereti, személyiségfejlesztő csoportokat is tarthatunk számukra. Emellett egyéni pszichológiai tanácsadással is rendelkezésre állunk. Természetesen igény szerint tanácsadást a pedagógusok és szülők számára is nyújtunk.
Szívesen tartok óvodákban, iskolákban a tehetséges gyermekek felismerésével kapcsolatosan előadást, melynek elsősorban a szemléletformálás a célja. Nevezetesen, hogy próbáljunk a dolgok, tünetek mögé is nézni, mert előfordulhat, hogy a jelentkező problémák nem hiányból, hanem többletből fakadnak.
Hiányérzet még így is van bennem. Nagy vágyam, hogy a Renzulli professzor által „forgóajtó”-nak nevezett modellt intézményünk keretein belül egyszer megvalósítsuk. Hisz kétségtelenül eszköztáram egy jelentős részét tesztek teszik ki, mégis hiszem és vallom, hogy a tevékenykedtetés a legjobb módja a tehetség felismerésének.
Bízom benne, hogy írásommal kedvet csináltam néhány, a tehetséggondozás iránt pozitív attitűddel rendelkező kollégámnak, hogy ebbe az új és kihívásokkal teli feladatba bátran belefogjanak. Bár azt is tudom, hogy ez sokszor nem a kedven, nem az elhivatottságon múlik. Nekünk Győrben kétségtelenül szerencsénk van abban, hogy a valamikori Nevelési Tanácsadó befogadta, később a város, jelenleg pedig a Tankerület Igazgatónője, Szakreferens Asszonya és a szakszolgálat Főigazgató Asszony fontosnak érzi és támogatja azt a fajta tehetséggondozó munkát, melyet a TALENTUM MŰHELY neve fémjelez.

BÚCSÚZUNK CZEIZEL PROFESSZORTÓL

Döbbenettel vettük a hírt aug. 10-én  délelőtt, hogy eltávozott az élők sorából Czeizel Endre orvosgenetikus. Bár az elmúlt hetek aggasztó hírei miatt a fejünkben már próbáltuk elfogadni, hogy közeledik a vég, de a lelkünkben még reménykedtünk, hogy az őszi hónapokra újra felépül Professzor Úr, s régi dinamizmusát visszanyerve, újult erővel veti bele magát a munkába, ahogyan ez történt az elmúlt két évben. Most azonban már nem volt kegyelem,  a gyilkos kór diadalmaskodott a gigászi küzdelemben. Nehéz elfogadni, hogy nincs többé Czeizel Endre, s nem kevés időbe  fog még telni, amíg ezzel a ténnyel megbarátkozik a tehetséggondozók, tehetségsegítők népes tábora, hiszen nagyon mélyen van bennünk mindaz, amit Czeizel Prorfesszortól kaptunk szakmai és emberi hagyatékként.   Mint az közismert, ő genetikusként szerzett nemzetközi hírnevet már fiatal korában, tudjuk azonban azt is, hogy a genetika egyik bázisa a tehetség-témakörnek. Így nem véletlen, hogy Czeizel Endre évtizedek óta kereste a választ arra a kérdésre, hogy mi a tehetség és a talentum, illetve ki a tehetséges és talentumos ember. A világhírű kutató első válaszadása a fenti kérdésre a „Sors és tehetség” című könyve volt 1997-ben, amely teljesen új alapokra helyezte a tehetség kibontakozásának, fejlődésének elméleti koncepcióját. Legnagyobb értéke akkori könyvének, hogy hadat üzent azon téveszme ellen, amely ezt fogalmazta meg: a „A tehetség utat tör magának.” A 2X4+1 faktoros modelljével bizonyította ennek a téveszmének a tarthatatlanságát, valamint gátló hatását a tehetség-keresés és -fejlesztés gyakorlati munkájára. A kutatások mellett a szakmai közéletben is jelentős szerepet vállalt Professzor Úr: a rendszerváltás éveiben,  amikor nagy lendületet vett Magyarországon a tehetséggondozás fejlődése, a Magyar Tehetséggondozó Társaság felkérte őt az elnöki teendők ellátására, s ebben a funkcióban közel tíz éven át (majd azt követően örökös tiszteletbeli elnökként) segítette a magyarországi tehetséggondozás dinamikus fejlődését. Nagy szerepet vállalt abban is, hogy a magyar szakemberek bekapcsolódjanak az Európai Tehetségtanács /European Council for High Ability/ munkájába,  s hogy a külföldi kutatási eredmények eljussanak a magyar szakemberekhez. Az ügy iránti lelkesedése,  személyiségének hitelessége nemcsak a Társaság tagjait érintette meg, igazi vezéralakja lett és maradt mindmáig   a magyar tehetség-ügynek.  Czeizel professzor lankadatlanul kereste tovább az elmúlt években is az újabb empirikus és tudományos érveket annak bizonyítására, hogy a környezeti tényezők nagyon fontos szerepet játszanak a tehetség kibontakozásában. Ezek pozitív hatása nélkül hiába születnek velünk kiváló adottságok génjeinkben, önmagukban kevesek ahhoz, hogy a gyakran rejtőzködő, szunnyadó tehetségünk kibontakozzék életünk során. Sorra jelentek meg az elmúlt években  újabb könyvei a Galenus Kiadó sorozatában, amelyekben a kitűnő szerző egy-egy speciális tehetségterület (költészet, festészet, matematika, zene stb.) kiválóságainak fejlődését, alkotó munkáját elemezte. Legutolsó, néhány hete megjelent könyvében: „Tehetség , talentum – jó szerencse, semmi más?”  (Galenus Kiadó, Budapest, 2015) is ezzel kapcsolatos gondolatát emeli ki a tehetségígéretekkel foglalkozó szakembereknek: „Könyvemnek fő üzenete tehát az: a tehetség jó szerencse, de a talentum, ’gyönyörű képességünk’ már az egyén és az emberiség tudatos tette és felelőssége.” Biztos vagyok benne, hogy ez a gondolat hosszú időn keresztül befolyásolja majd a tehetséggondozó szakemberek, szülők és az oktatási ügyekben döntéshozók gondolkodásmódját. Czeizel Professzorra nemcsak a sikeres fejlesztő munka alapjául szolgáló nagyhatású tanai miatt fog a tehetséggondozó társadalom sokáig emlékezni,   de az ügy iránti lelkesedése, elhivatottsága, személyes varázsa is igazi emberi értékeket jelentett. Ez is szerepet játszott abban, hogy meghatározó  vezéralakja volt évtizedeken át  a magyar tehetség-ügynek, vonzotta magához a tehetség-témakör iránt érdeklődő kutatókat, pedagógusokat, s személye megjelenítette a tehetséges gyerekekért felelősséget érző, humánus pedagógust is.Fájdalommal búcsúzva Czeizel Endre Professzortól, ígérem: a magyar tehetséggondozók tábora tanításait, emberi példaadását tisztelettel és szeretettel megőrzi!

2015. augusztus 11.                            

                              Dr.  Balogh László, a MTT elnöke

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ

A MAGYAR TEHETSÉGGONDOZÓ TÁRSASÁG
2015. MÁJUS 27-ÉN 15 ÓRAI KEZDETTEL TARTJA 2015. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉT


NAPIREND:
1. Az Elnökség beszámolója a MTT 2013. szeptemberi Közgyűlésétől 2014. december 31-ig végzett munkájáról
2. A Társaság 2014. évi gazdálkodási beszámolója
3. A MTT közhasznúsági jelentésének elfogadása
4. Egyebek

HELYSZÍN: Európa 2000 Középiskola
1143. Budapest, Gizella út 36.
www.europa2000.hu
(Közlekedés: 7-es busz Hungária körút megálló; 72-es trolibusz Arany János utcától, vagy Nyugati Pu.-Podmaniczky utcától a Zugló vasútállomás megálló;  vasút: Zugló vasútállomás  – innen 2 perc)

FONTOS INFORMÁCIÓ: Amennyiben a Közgyűlés nem lesz határozatképes a kezdés időpontjában (15 óra), akkor fél óra múlva ismét összehívjuk a Közgyűlést, s akkor már bármilyen létszámú megjelenés elegendő a határozatképességhez!

Itt kérem azokat a tagtársakat, akik még nem fizették be a 2014. évi tagdíjukat (rendes tag: évi 2000 forint; diák, nyugdíjas: évi 1000 forint), pótolják ezt mielőbb. Szénási Istvánné Titkár  Asszony  a Tehetség folyóirat közelmúltban kiküldött legújabb számához mellékelt erre felhasználható csekket. Ezen be lehet fizetni a 2015. évi tagdíjat is.


A KÖZGYŰLÉSRE TISZTELETTEL HÍVOK MINDEN MTT-TAGOT!


2015. április 22.           

Az Elnökség nevében: Dr. Balogh László elnök