„Segíteni a kiválókat” – interjú

Segíteni a kiválókat


Jubileumi beszélgetés dr. Balogh Lászlóval a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökével


Éppen tíz éve, hogy Balogh tanár úr, még a Debreceni Egyetem tanszékvezetőjeként, a  Magyar Tehetséggondozó Társaság (MTT) elnöke lett. Akkor – miként most is – két érdekessége volt beszélgetésünknek: induló elnök volt és éppen 60 éves. Ezúttal már 10 évnyi sikeres elnöki szakasz van mögötte, ami azt is jelenti, hogy egy évtizeddel hosszabb lett sokoldalú és szakmailag kiemelkedő munkássága. Az életkorát nem is említem, mert a tanár úr kortalannak tűnik. Nem látszik sem rajta, sem szorgalmán, precizitásán, sem kreativitásán, sem fizikai és intellektuális teherbírásán, hogy egy évtized röppent el fölöttünk. A másik évforduló pedig az, hogy az idén negyedszázada alakult meg az egyre kiteljesedő hazai tehetségmozgalomban ma már megkerülhetetlen szakmai feladatot ellátó civil szervezet, az MTT, amely a hazai mellett egyre jelentősebb szerepet vállal a környező országok tehetséggondozó magyar pedagógusainak szakmai segítésében is. Beszélgetésünkben az elmúlt negyedszázadra azon belül az utóbbi évtizedre tekintünk vissza.

xxx

– Kedves Tanár úr, mindenekelőtt tisztelettel köszöntelek, jó egészséget és további sikeres életet kívánva. Egy évtized mégiscsak tíz év, ami alatt sok minden történik az emberrel. Az elmúlt évtizedben milyen fontosabb események történtek az életedben?
– Tíz év valóban nagy idő, de nem mindegy, hogy mely életkorban vesszük szemügyre ezt a tíz évet: az élet későbbi évtizedeiben már kevesebb nagy ívű esemény történik az emberrel. Persze, most is van miről beszámolni, hiszen csodálatos élményként éltem meg, amikor megszülettek unokáim, s azóta is gyöngyszemként díszítik életemet, minden találkozás különleges eseményt jelent,  érzelmileg olyan feltöltődést adnak, ami semmivel nem hasonlítható össze!  Természetesen az évek multával a nyugdíjas kort is elértem, s ma már erősítem a nyugdíjasok táborát. Szerencsémre érdemben sok minden nem változott, hiszen a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetében továbbra is számítanak munkámra szerződéses alkalmazás formájában, ezért köszönettel tartozom volt munkahelyemnek. Egy másik szerencsés momentumot is említenem kell: nyugdíjba vonulásomat megelőző években jött létre Csermely Péter professzor szervezésében, majd irányításával a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, valamint a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. Ezekben képviselve a MTT-t, felszabadult energiáimra számíthattak e fórumok, s intenzíven be is vontak a munkába 2006-tól. Egyrészt az elnökségekben kaptam feladatokat, másrészt megbíztak a Géniusz Program, majd a Tehetséghidak Program szakmai vezetésével. Természetesen ezeket a feladatokat is – mint minden elnökségi tag – társadalmi munkában végzem. Nemcsak a magyar tehetséggondozásban betöltött kiemelkedő történelmi jelentőségük miatt hoztam szóba ezeket a grémiumokat, hanem azért is, mert személyes életemet is közvetlenül befolyásolják: ma már legalább annyit időt töltök Budapesten munkával, mint Debrecenben. Hozzáteszem, ismét nagyon szerencsés vagyok: Csermely Péterrel, Bajor Péterrel és a fentebb említett projektek munkatársaival való együttműködés nemcsak szakmai élményt jelent, hanem újra és újra érzelmi feltöltődést is, amely ellensúlyozza az életkorban való előrehaladás csökkenő energiakészletét!
– A másik nagy évforduló negyedszázados. Még a rendszerváltás előtt, 1989. őszén alakult meg az ország egészére kiható tevékenységgel az MTT. Melyek ennek a ma már nem csak szakmai körben ismert civil szervezet munkásságának a mérföldkövei?
– Igazán mérföldkőnek én a MTT 25 évének történetében a megalakulását tekintem. Bár a  múlt század elejétől a közepéig komoly tehetség-kutatások folytak Magyarországon is (Révész Géza, Nagy László, Ranschburg Pál),  és szervezett tehetségkereső és – fejlesztő programok szőtték át az oktatási-nevelési intézmények munkáját, azonban a második világháború után ezek megszakadtak, s a nyolcvanas évek közepéig nem volt érdemi kutató munka és kiterjesztett, szervezett tehetségfejlesztés hazánkban. Ezért volt óriási jelentősége annak, hogy a rendszerváltás előtti és körüli években a tehetséggondozás Magyarországon is a szakmai érdeklődés középpontjába került, s ennek gyümölcse lett 1989-ben az első magyar tehetséggondozással foglalkozó civil szervezet, az MTT. Több társadalmi és szakmai tényező szerencsés összejátszása volt a megalakulás hátterében. Ezek közül a legfontosabbakat említem csak. A társadalmi változások felerősítették a teljesítmény-orientáltságot az élet minden területén. Az iskolarendszer változásai, az iskolai autonómia erősödése is növelték a tehetséggondozás iránti érdeklődést. A Nemzeti Alaptanterv az iskoláktól kívánta meg az általuk használt tanterv elkészítését, s ez is újabb lehetőségeket kínált a tehetségfejlesztő programok beépítéséhez. A társadalmunkban tapasztalható gazdasági megosztottság, pontosabban a szegényebb rétegek létszámának növekedése az eddiginél is nagyobb felelősséget rótt az iskolákra, a szakemberekre a tehetségfejlesztés terén. Megindultak ismét a tehetség-kutatások Magyarországon is, vezető szerepet játszva ebben az MTA Pszichológiai Intézete és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke. Mindezen hazai változások mellett megindult egy európai pezsdülés is a tehetséggondozásban, ez is segítette a magyarországi érdeklődés megerősödését. Ebben kiemelkedő szerepet játszott az „European Council for High  Ability”, az ECHA 1987-es magalakulásával.
Az MTT első éveiben olyan komplex és átfogó programot sikerült kidolgozni a tehetséggondozással foglalkozó elméleti és gyakorlati szakembergárdának, amely hosszú távon meghatározta tevékenységünket. Későbbi munkánkban mérföldköveket nem igazán lehet találni, inkább egy folyamatos építő tevékenységnek nevezném az elmúlt 25 évet, amelyben vannak kiemelkedő jelentőségű szakmai eredmények. Ezek közül az alábbiakat tartom a legfontosabbaknak:
– A MTT szekcióinak megalakulása meghatározó egész tevékenységrendszerünkben, hiszen az érdemi szakmai munka ezekben folyik. Ma már tíz szekciónkban folyik a munka, folyamatos programokkal, több száz szakembert mozgósítva. Elnökségem alatt négy új szekció alakult és kezdte meg munkáját. További szekciók létrejöttén jelenleg is fáradozunk pl. „Intézmény-fenntartói szekció”.
– Ugyancsak jelentős szakmai előrelépés volt a Társaság életben a „Tehetség” szakfolyóirat megalapítása 1992-ban. Negyedévenként jelenik meg, s egyaránt tartalmaz elméleti írásokat és gyakorlati beszámolókat a tehetséggondozás sokféle területéről. Folyóiratunk életében fordulatot hozott a 2006-os év, amióta az Apáczai Kiadó, személyesen Esztergályos Jenő igazgató úr jóvoltából jelentősen megemelt példányszámban jelenik meg, biztosítva, hogy eljusson minél több szakemberhez és tehetséggondozással foglalkozó intézményhez, szervezethez. Ezúton is köszönjük támogatását. A tehetséggondozással foglalkozó szakemberek körében komoly szakmai presztízse van a folyóiratnak, s ez – a közreműködő szerzőkön kívül – elsősorban Százdi Antal felelős szerkesztőnek köszönhető, aki nagy szerkesztői tapasztalattal, magas színvonalú szakmai hozzáértéssel és gazdag kapcsolatrendszerrel végzi és irányítja két évtizede a folyóirattal kapcsolatos munkálatokat. A „Tehetség” szakfolyóirat jelentőségét jelzi az is, hogy közel negyed évszázadon keresztül egyedüli ilyen témájú szakfolyóiratként jelent meg Magyarországon. A tehetséggondozással kapcsolatos minden funkciót egy folyóirat nem tud ellátni, ezért is örvendetes, hogy 2013-ban  a MATEHETSZ  megalapította a nagy testvért „Géniusz Műhely” címen, amely mintegy kiegészítve a mi folyóiratunk funkcióit, elsősorban elméleti kutatások friss eredményeinek bemutatását célozza meg, nagyobb terjedelmű tanulmányokban. Ez utóbbi kiadvány is hiánypótló Magyarországon.
– Fontos célja volt kezdetektől fogva szakmai munkánknak a pedagógus-képzésben, továbbképzésben erősíteni a tehetséggondozás pszichológiai, pedagógiai és speciális tehetségterületi témaköreinek szerepét. A pedagógusok a rendszerváltást megelőzően alig kaptak felkészítést a tehetségfejlesztő munkához. Ezért a pedagógus-továbbképzésre hárult ez a feladat a 90-es évek elejétől, hogy a jó gyakorlatok elterjedjenek. Összefogtak az MTT szakemberei, s az első években tanfolyamokkal próbáltuk a hiányokat pótolni. Az első igazi nagy lépést az jelentette, hogy közös munka eredményeként 1997 szeptemberében megjelent a 29./1997. MKM-rendelet a tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről. Megindult e képzés a Kossuth Lajos Tudományegyetemen – ma Debreceni Egyetem – a Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék szervezésében.  A program kidolgozásában a debreceni tanszék munkatársain (Balogh László, Dávid Imre, Páskuné Kiss Judit, Polonkai Mária, Tóth László) kívül részt vettek nagynevű szakemberek: Czeizel Endre, Herskovits Mária, Koncz István, Kalmár Magdolna, Ritoók Pálné, stb. Ez a szakirányú képzési program tartalmában teljesen összhangban van az európai országok hasonló képzésével, s ma már több hazai egyetem, illetve főiskola is végez hasonló képzést a Debreceni Egyetemen kívül.
– Az MTT szakembereinek kiemelkedő a szerepe a gyakorlati tehetségfejlesztő munka segítésében. Ennek legjelentősebb állomása az Arany János Tehetséggondozó Program szakmai alapvetésének kidolgozása volt 2000-ben. Ez Polonkai Máriának, a MTT alelnökének irányításával folyt, aki jelenleg is szakmai irányítója ennek a munkának. A tehetséggondozó középiskolák gyakorlati munkája színvonalának magasabbra emelésére szakembereink az OM felkérésére „tehetségfejlesztő tanterveket” dolgoztak ki. E munkálatokat is Polonkai Mária, e szakterület legjelesebb hazai szakembere irányította.
– Jelentős előrelépés volt a Társaság életében, és az egész hazai tehetség-ügy szempontjából, hogy  2004-ben Sarka Ferenc alelnök irányításával megnyílt és azóta is működik honlapunk a www. mateh.hu, amelyen széleskörűen tájékozódhatnak a tehetséggondozás iránt érdeklődők.
– Szakmailag is jelentős volt, hogy az MTT Választmánya 2009. áprilisában a tehetséggondozás érdekében végzett tevékenység elismeréseként „Tehetségekért” kitüntetést alapított. Azóta több mint ötven szakember vehette át ezt az elismerést, az MTA elnökétől, minisztereken, polgármestereken, intézményvezetőkön, civil szervezetek vezetőin, kutatókon át a gyakorlati fejlesztő munkát végző pedagógusokig.
– Intenzív kutatások indultak a rendszerváltást közvetlenül megelőző évektől kezdve tehetség-témakörben. E területen is vezető szerepet töltöttek be az MTT tagjai. Ezek az írások azonban azóta is, csak véletlenszerűen voltak hozzáférhetők, így gyakorlati értékük nem hasznosult kellően munkánkban. Ezt felismerve fogadtuk el azt a koncepciót, amely szerint elkészítjük – kb. a nyolcvanas évek közepétől – a tehetséggondozással foglalkozó hazai szakirodalom elektronikus könyvtárát a Honlapunkon. A Bibliográfia 2014 elejére elkészült, s már olvasható, le is tölthető honlapunkon. Megnyitottuk ugyanott Elektronikus Könyvtárunkat is, amely szakmai anyagának bővítése folyamatban van.
Lehetne még találni fontos mozzanatokat a MTT elmúlt 25 évének szakmai munkájában, én ezeket tartom a legjelentősebbeknek. Ezek bizonyítják is, hogy a Társaság eredményei egy folyamatos és töretlen szakmai építkezés gyümölcsei, amelynek hátterében lelkes tehetségfejlesztő szakemberek negyedszázados munkája áll.
 – A Társaság az elmúlt negyedszázadban tette alapszabály szerinti dolgát, építkezett, szervezett, hazai és külhoni kapcsolatokat alakított ki és ápolt. A tagok ügyködnek, a vezetőség mindig bizalmat kap, nincsenek nézeteltérések a szervezeten belül, ami igencsak megbecsülendő manapság. Milyen külső és belső kapcsolatokat épített ki az MTT és milyen szakmai hozadéka lett azoknak?
– Már alakuláskor hallatlan széleskörű volt a verbuválás az MTT-be, ami megalapozta az egyre gazdagodó hazai és külföldi  kapcsolatrendszert. Ez hozzászoktatott bennünket, hogy sokféle nézőpontot kell figyelembe vennünk döntéseink meghozatalában. Az különösen szerencsés volt, hogy első elnökünk, Gefferth Éva, aki az egész alapítási folyamat eszmei irányítója és szervezője volt, kitűnő érzékkel tudta kezelni és összhangba hozni a sokféle véleményt, s ragyogó légkört tudott teremteni maga körül. Személyiségének meghatározó szerepe volt a Társaság létrejöttén túl a kedvező társas kapcsolatok kialakulásában is. Czeizel és Báthory professzor mestere volt a kitűnő emberi kapcsolatok alakításának. Ezekből a hagyományokból élünk azóta is, ez a munkastílus beépült  tevékenységrendszerünkbe.  Nem véletlen, hogy Bajor Péter, a MATEHETSZ  vezetője a MTT köszöntésére írt gondolatainak azt a címet adta, hogy „Csapatjátékosok”. Csermely Péter, a Nemzetei Tehetségsegítő Tanács és az ECHA elnöke ugyanilyen célú írásában pedig a következőt fogalmazza meg: „Akárhányszor részt vettem, vagy előadást tartottam az MTT rendezvényein, az érdeklődésnek, a jóindulatú figyelemnek, az elfogadó nyitottságnak és az együttműködésnek a légkörét éreztem. A szakmai színvonal mellett ez az emberség az MTT egyik legnagyobb erénye.” (Olvasható mindkét írás az Almanach 2014-ben.)
   Természetesen ez a kitűnő belső légkör jó alap a külső kapcsolatok kialakításához is. A hazaiak közül a következőket kell kiemelni: gyümölcsöző szakmai kapcsolat alakult ki felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, pedagógiai intézetekkel, köznevelési intézményekkel, önkormányzatokkal, egyházi és alapítványi fenntartókkal stb.  Kapcsolatrendszerünk széles körének bizonyítására  idézem Mönks professzornak – aki az ECHA-nak 12  éven át volt elnöke, s aki 1993 óta évenként több alkalommal rendszeres résztvevője a MTT konferenciáinak és egyéb rendezvényeinek – gyakran elhangzó mondatát: ”Egész Európában nem ismerek annyi polgármestert, püspököt és esperest,  mint Magyarországon”. Az MTT folyamatos kapcsolatot épített ki és ápolt a kiemelkedő tehetséggondozást végző intézmények fenntartóival is, s Mönks professzornak minden magyarországi tartózkodása során fontos programja volt ezen iskolák fenntartóival való találkozás is. Szerencsénkre a külföldi szakmai kapcsolataink kialakításához is kedvező volt a helyzet az elmúlt 25 évben. Ismét vissza kell mennünk a kezdetekhez: A Magyar Tehetséggondozó Társaság az „ECHA Hungary” szekcióból alakult meg 1989-ben, s kezdettől fogva azokkal a célkitűzésekkel összhangban végezte munkáját, amelyeket az ECHA közvetített az európai tehetséggondozás továbbfejlesztése céljából. Gefferth Éva tagja volt az 1987-ben alakult European Council for High Ability vezetőségének, s ő szervezte meg és irányította az ECHA Hungaryt, a későbbi MTT elődszervezetét is.
    Az MTT nemzetközi tevékenységében kiemelt szerepe volt mind az elméleti továbbfejlesztésre való törekvésnek, mind a tehetséggondozás gyakorlati fejlesztésének. A magyar szakemberek elméleti felkészítésében, valamint a magyar kutatási eredmények nemzetközi terjesztésében nagy szerepet játszott, hogy az ECHA-konferenciák többségén nagy létszámban vettek részt magyarok. A magyar tehetséggondozás értékeinek magas szintű elismerését jelentette, hogy a második ECHA-konferencia 1990-ben Budapesten került megrendezésre, Gefferth Eva elnökletével, majd a hetedik ismét Magyarországon volt, a Debreceni Egyetemen, s Balogh László akkori BTK-dékán irányításával került megrendezésre. Az ECHA-konferenciákon túl további nagyjelentőségű nemzetközi konferenciákat  is szervezett itthon a MTT.
A gyakorlati tehetséggondozó tevékenység magyarországi továbbfejlesztése céljából is sokirányú kapcsolatrendszert alakított ki a Magyar Tehetséggondozó Társaság több ország  sikeres tehetséggondozó iskolájával, intézményével, alapítványával: Hollandia, Ausztria, Anglia, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Románia, Szlovákia voltak ezek közül a legfontosabbak. A kétoldalú kapcsolatokon túl nemzetközi pályázati programokban is részt vettek magyar iskolák, ezek közül kiemelendő a COMENIUS-Hobe Program és a COMENIUS-Bega Program volt. A pedagógusok elméleti szakmai felkészítése is  középpontban állt az MTT munkájában. Az ECHA a fejlesztő munka színvonalának emelése érdekében kidolgozott egy posztgraduális képzési programot pedagógusoknak. A hollandiai Nijmegeni Egyetemen, 1994-ben alapították meg az ECHA-Diplomát az ottani  Tehetségkutató Intézet szakmai vezetésével. Az Intézet igazgatójaként Mönks professzor e képzési program magyarországi felhasználásához hozzájárult, s felajánlotta segítségét is a hazai képzés megvalósításához. Az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemnek (ma Debreceni Egyetem) sikerült szerződést kötnie a Nijmegeni Egyetemmel, s ahogy korábban már jeleztem, elindulhatott a képzés Magyarországon 1997-ben. A hazai képzési program kidolgozása a MTT szakember-gárdájának együttműködésében történt meg.
A magyarországi tehetségkutatás és fejlesztés eredményeinek elismerését jelenti az is, hogy közel húsz éven át volt magyar vezetőségi tagja az ECHA-nak. Mindhárman az MTT vezető személyiségei: előbb Gefferth Éva, később Herskovits Mária, majd pedig Balogh László képviselte a vezetőségben Magyarországot, utóbbi  ezen túl a High Ability Studies Szerkesztő Bizottságának is a tagja volt közel egy évtizeden  át. 2012-ben pedig nagy szakmai elismerésként magyar elnököt választottak Csermely Péter professzor személyében az ECHA élére, aki szintén tagja az MTT-nek. 
– Nem kis mértékben a Társaság tevékenységének köszönhetően az állam meghatározó szerepet vállal a tehetségügyben, és emellett a tehetséggondozásban érdekelt civil szervezetek jöttek létre. Ebben az új helyzetben a Társaságnak meg kell találnia a helyét, szerepét, tevékenységi körét. Milyen a kapcsolatuk a szervezetekkel, az állammal?
 –  Az oktatásügy irányítói a rendszerváltást követően igyekeztek kiépíteni szakmai kapcsolatokat a tehetséggondozásban szerepet vállaló civil szervezetekkel. Az első ilyen civilszervezetnek, az MTT-nek különösen fontos szerepe volt ebben, a véleményét az Oktatási Minisztérium sok lényeges kérdéskörben kikérte. Ennek eredményeként születtek meg a kilencvenes évek elejétől a tehetséggondozás gyakorlatát új alapokra helyező törvény, és fontos rendeletek. A Nemzeti Tehetség Programot elfogadó 2008-as parlamenti határozat kidolgozásában is folyamatosan véleményt kértek tőlünk, amiben Társaságunk jeles tagja, Kormos Dénes tanár úr vállalt folyamatos munkát, aki akkoriban országgyűlési képviselőként egyik vezetője volt e határozat kidolgozásának.
Az új köznevelési törvény tervezetéről is több alkalommal kérte ki a Köznevelési Államtitkárság a véleményünket, s több javaslatunkat beépítettek a törvénybe. Az új törvény rendszerszerű szemléletével méltó rangjára emelte a gyakorlatban is a tehetséggondozást a magyar iskolákban, nevelési intézményekben, s biztos támpontokat nyújt a hazai tehetséggondozás színvonalának emeléséhez. Minden olyan jogszabályról is kérik véleményünket a köznevelés vezetői, amelyek érintik a tehetséggondozás ügyét.
    A tehetséggondozással foglalkozó civil szervezetek életében új fejezet kezdődött 2006-ban, amikor megalakult Csermely Péter irányításával a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. Az MTT is bekerült ezekbe a szakmai fórumokba, s kezdettől fogva intenzíven vállalta az ottani munkát. Ennek a munkának a megítélése hitelesebb, ha nem én minősítem tevékenységünket, hanem a szervezetek vezetői. Csermely Péter NTT-elnök Társaságunk 25 éves jubileumára írt köszöntőjéből idézek ismét: „Nagy öröm a számomra, hogy a Magyar Tehetséggondozó Társaságot a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a European Council of High Ability nevében a 25. születésnapján köszönthetem. A Társaság mindkét szervezet alapító tagja volt, ami a Társaságnak nemcsak az egész Kárpát-medencére kiterjedő magyar tehetséggondozásban megvalósuló, hanem egész Európában is számon tartott, meghatározó szerepére utal. A Magyar Tehetséggondozó Társaság tagsága mind a hazai tehetséggondozás elméleti megalapozásában, mind a tehetséggondozó munka legjobb gyakorlatainak kialakításában élen jár. Tevékenységük átfogja a tehetséggondozás egész vertikumát, az óvodai kortól az egyetemig és tovább. Szívet melengető az a széles paletta, amely egyaránt magában foglalja a kognitív, a művészeti és a sporttehetségek segítését.” (MTT Almanach – 2014)
Bajor Péter , a MATEHETSZ vezetője a következőket írta: „A Magyar Tehetséggondozó Társaság alapító tagja a MATEHETSZ-nek, a Társaság számos tagja és tisztségviselője bábáskodott a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, majd pedig a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége alapítása, programjának születése fölött. A MATEHETSZ létrehozása (2006) óta dolgozunk együtt azokkal a szakemberekkel, akik a Társaságnak is aktív közreműködői és a modern tehetségpedagógia hazai meghonosítói immár két és fél évtizede. Közösen törekszünk arra, hogy a hazai és határon túli tehetséges fiatalokat számukra vonzó, támogató lehetőségek várják az iskolákban, az egyetemeken és a civil életben is. A MATEHETSZ megalakulásához vezető út mérföldkövei szinte kivétel nélkül a Társaság történetének is jelentős állomásai, hiszen a Tehetségpontok és Tehetségsegítő Tanácsok ma már 1300-nál is több intézményt számláló hálózata nem jöhetett volna létre anélkül a szakmai alapozó munka és a professzionális kapcsolatrendszer tudatos építése nélkül, amit a Társaság tagjai elvégeztek.” (MTT Almanach – 2014)
     Nagyon harmonikus és kölcsönösen gyümölcsöző a MTT kapcsolata mind a tehetség-ügyet irányító állami szervekkel, mind pedig az elmúlt évtizedben megalakult civil-kezdeményezésekkel. Köszönet ezért az áldozatkész munkáért minden MTT-tagnak, aki lankadatlanul törekszik a hazai tehetséggondozás gyakorlatának eddiginél is magasabb szintre emelésére.
– Az évfordulót egy nagy szabású konferenciával, kiadványokkal teszi teljessé a Társaság. Mit kell tudnunk erről a széleskörű rendezvényről?
– A konferencia időpontja 2014. szeptember 19-20., s Debrecen ad helyszínt a megrendezéshez. Az emlékezés konferenciája lesz a program. Érdemes megállni egy konferencia erejéig, s visszatekinteni végzett tevékenységünkre, keresve értékeinket, s természetesen szembe nézve a hiányosságainkkal is. Nyomdában van az MTT „Almanach 2014” kötete, amelyben a 25 év munkájának több szempontú elemzése történt meg. A kiadványt minden konferencia-résztvevő ingyen kapja meg.
– Az elmúlt 25 évvel lezártatok egy korszakot. Új célokat tűztök ki, új tevékenységekkel bővítitek feladatkörötöket, vagy az eddigiekre figyelemmel működtök tovább?
 –   Én híve vagyok a folyamatos megújulásnak és az értékes hagyományok megőrzésének is. Éppen ezért nem gondolom, hogy most van itt az ideje valamiféle új célkitűzés-rendszer kidolgozásának. Annál is inkább, mert két évvel ezelőtt, 2012-ben fogadta  el a Közgyűlés az új alapszabályunkat, s az abban megfogalmazott szempontok kellően komplex mozgásteret kínálnak a következő évek munkájához. Az ott rögzített tevékenységek összhangban vannak a Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseivel, természetesen amennyiben abban lesznek aktuálisan megfogalmazódó kiemelt feladatok, azokat beépítjük tevékenységrendszerünkbe. Van egy kiemelt célunk, amely nem kimondottan szakmai, de a Társaság jövőjét alapvetően meghatározhatja: szeretnénk elérni, hogy a fiatal szakemberek nagyobb számban vállalják a munkát az MTT-ben. A tagság derékhada manapság a „tapasztalt” korosztályba sorolható, a többség közülük is az ötödik-hatodik évtizedét tapossa.  Ha ez az „öregedési” tendencia folytatódik, az hosszabb távon akadálya lehet hatékony szakmai tevékenységünknek!
 
                                     Százdi Antal

You may also like...