Author: arpi

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke külföldi útja miatt nem tudta átvenni a szeptemberi győri konferencián a MTT tehetségekért kitüntetését. Így ennek átadására utólag, november 5-én került sor a Győri Polgármesteri Hivatalban: Balogh László és Mentler Mariann adta át a díjat, és köszönte meg Elnök Úrnak tehetséggondozást segítő több évtizedes nagyívű, sikeres munkáját. Az alábbi képek a kitüntetés átadásán készültek.

A Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. Országos Konferenciája, Győr
A pszichológus szerepe a tehetségazonosításban
(szekcióülés témája)
 Szerző:  Rogácsné Szimeiszter Helga, tanácsadó szakpszichológus, tagintézmény vezető

2015. szeptember 18-19-én került megrendezésre Győrben a Magyar Tehetséggondozó Társaság 26. Országos Konferenciája, melynek sikeres lebonyolításában a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, mint főszervező vett részt.
Ezt a megtisztelő, ám korántsem egyszerű feladatot annak köszönhettük, hogy a szakszolgálat Győri Tagintézményében immár 14 éve sikeresen működik a Talentum Műhely, melyben egyszerre van jelen a magyarországi tehetséggondozás múltja, hagyományai, illetve szakszolgálati léténél fogva a jelen, és reményeink szerint a sikeres jövő is.
A 15/2013-as EMMI rendeletnek köszönhetően a megyei szakszolgálatok tagintézményeinek 9 feladata közé sorolták a kiemelkedően tehetséges gyermekek, tanulók gondozását, hisz ők is a különleges figyelmet, bánásmódot igénylők közé tartoznak.
Tagintézményünk örömmel fogadta a rendeletet, mert az a fajta tehetséggondozó munka, amely hosszú múltra tekint vissza Győrben, a szakszolgálatok megalakulásával újult erővel folytatódhat tovább.
A feladat szakszolgálathoz történő hozzárendelésével azonban egyszerre több kérdés is felmerült a szakemberekben:
–    Hogyan lehet szakszolgálati keretek között megvalósítani a tehetséggondozó, tehetségfejlesztő munkát?
–    Hogyan néznek ki a gyakorlatban mindazon feladatok, melyeket a már említett jogszabály felsorol, illetve, mint elvárás megjelöl?
–    Milyen végzettségű szakember töltse be a tehetséggondozó koordinátori munkakört?
–    Van-e, lehet-e dolga a pszichológusnak, ennek a szakszolgálatok többsége számára újnak és egyben ismeretlennek számító feladatnak az ellátásában?
A győri példa
A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézményében működő Talentum Műhely abban a szerencsés helyzetben van, hogy szinte a kezdetektől fogva 1 fő pedagógus és 1 fő pszichológus segíthette a tehetséggyanús gyerekeket. Pedagógus kollégám, Havasréti Béláné Irénke elsősorban a klasszikus koordináló, szervező faladatokat látja el. Legyen szó konferencia megszervezéséről vagy „csak” a már hagyományosnak mondható minden év márciusában megrendezésre kerülő Tehetségnap lebonyolításáról. Ő figyeli a pályázatokat, és megírja, ha olyat talál, amely akár a mi tehetséggondozó munkánkat támogatja, akár valamelyik mentoráltunknak tud vele segíteni. Így nyertünk már többek között hátrányos helyzetű, tehetséges balettos nagylány számára tütü ruhát, és speciális balettcipő készítéséhez anyagi támogatást, Prágába utat fiatal tehetség számára, vagy animációs tanfolyamot szintén hátrányos helyzetű képzőművész fiúnak.


A konferencia résztvevői dr. Kiss Lászlónak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma- Köznevelés- esélyegyenlőségi Osztályának szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referensét hallgatják a „Szakszolgálati munka jelenéről és jövőjéről”.

Minden tanév végén meghirdeti a következő évi műhelyeket (melynek finanszírozását a Fenntartó KLIK biztosítja), fogadja a mentornak jelentkező pedagógus kollégák pályázatait, hogy azután közösen kiválasszuk közülük azt a 8-10 programot, amely valamitől speciális, érdekes, de mindenképpen többet kínál a szakkörök adta kereteknél. Így valósulhatott meg kisiskolás tanulók számára a nagyon kedvelt kísérletezős, természettudományos, vagy a kicsit nagyobbak számára indított történelmi diákkörünk, „Időutazás a találkozások városában” címmel. Tavaly óta tehetséges diszgráfiás tanulóknak gépi írást is tanítunk. Újdonságként ettől a tanévtől a Széchenyi Egyetemmel koprodukcióban is indul műhelyünk. Koordinátor kollégám a tanév során figyelemmel kíséri a műhelyek működését, segíti a mentorok munkáját, a szülőkkel állandó kapcsolatban áll, „Szülői klubot” működtet. E tevékenységek mellett a megye számos nevelési-oktatási intézményét segítette, segíti jelenleg is, hogy Tehetségponttá válhassanak.
A legkedvesebb tevékenységeink közé tartozik a tehetséges gyermekek számára kitalált kreatív napok megvalósítása az őszi, illetve a nyári szünetben, ami minket is folyamatosan megújulásra inspirál. Tavalyi innovációink közül még egyet emelnék ki, mely a városban nagy sikert aratott: a matematika diákkörünket kezdetektől vezető Csóka Géza egyetemi docens tehetséggondozó koordinátorunk segítő szervezésével Győr város valamennyi, a pedagógusa által tehetségesnek tartott 4. osztályos tanulóját felmérte tavaly év végén, és az így kiválogatásra került legjobb 12 diákkal indítja el az idei matematika műhelyét.
Lehet, hogy hosszúra sikeredett a lista, mely még így sem teljes, de szerettem volna ezekkel a konkrét gyakorlati példákkal bemutatni, hogy milyen sokszínű tehetséggondozó munkát sikerült megvalósítanunk a szakszolgálat adta keretek között, fenntartói támogatással. Ezzel szerettem volna a többi társintézményt is segíteni, inspirálni.
De!  Mit csinál a „tehetséggondozó” pszichológus?
Talán ez az a kérdés, ami pályafutásom során mindig újra és újra megtalál.
Magamról röviden szeretném elmondani, hogy tanácsadó szakpszichológus oklevelem mellett tehetségfejlesztő pedagógus szakvizsgával is rendelkezem, így elköteleződésem a tehetséges gyerekek iránt nem kérdéses.
Ugyanakkor nem volt nekem sem egyszerű meghatároznom magam, mint „tehetséggondozó” pszichológus, és megtalálnom a helyem, a feladatom.
Alapvetően azt gondolom, hogy két nagyobb tevékenységben lehet, érdemes gondolkodni. Az egyik maguknak a tehetséges gyerekeknek a megtalálása, azonosítása, hisz ma már tudjuk, hogy nem igaz az a mondás, hogy: „a tehetség minden körülmények között utat tör magának”. A másik feladat semmiben sem különbözik a klasszikus pszichológusi munkától, hisz az tulajdonképpen nem más, mint ezeknek a tehetség csíraként definiált gyerekeknek a személyiség formálásában, fejlesztésében való segítségnyújtás. Miért lehet ezeknek a gyerekeknek erre szüksége? A választ/válaszokat Ranschburg Tanár Úrtól idézem:
„…a tehetség nem egyetlen képesség…hanem a különböző szintű képességek kölcsönhatásában érvényesülő sajátos személyiségjegy, amely…speciális viszonyt teremt az egyén és környezete között…; az a gyermek, aki 3-4 évesen olvas…több és komplexebb élettapasztalatra tesz szert, mint hasonló korú társai, így egész személyisége másként alakul.” S végül: „… a tehetséges tanulót kivételessége különösen sebezhetővé teszi, ami – a gyermek optimális fejlődése érdekében – speciális szülői, pedagógiai és tanácsadói magatartást igényel.”
Munkám másik részét, a tehetséggyanús gyerekek azonosítása jelenti. Az első legfontosabb lépés, hogy megfogalmazzuk mit is értünk tehetség alatt? Ennek definiálása korántsem olyan egyszerű, mint ahogy azt gondolnánk. Segítségünkre lehet ugyanakkor számos, a nemzetközi és a hazai szakirodalomban is megtalálható modell, amely jó alapként szolgál, hogy meghatározzuk magunk számára, hogy mit és mivel tudunk, illetve szeretnénk mérni.
A tehetségígéretek diagnosztizálása során az érintett gyerekekkel és szüleikkel 4-5 alkalommal találkozom. Az anamnézis felvételét, ill. az első interjút a gyermek vizsgálata követi minimum 2 alkalommal. A kapcsolatfelvétel, bizalom kiépítése után először  a rajzos tesztek (emberrajz, ha szükséges projektív rajz tesztek), figyelem teszt, kreativitás teszt (életkortól függően a Torrance teszt altesztjei, kreatív szabadidő kérdőív, Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála), igényszint-teljesítményszint vizsgálat következnek. Második alkalommal a képességstruktúra (esetleges erősségek/gyengeségek) részletesebb megismerése végett intelligencia teszt következik. Amennyiben már nagyobb iskolás korú gyermekről van szó, papír-ceruza tesztek segítségével a motivációjáról, a tanulási stratégiáiról, tanulási stílusáról és a tanulás iránti attitűdjéről is igyekszem képet kapni. Ha szükséges, személyiség tesztet is használok. A mind teljesebb diagnosztikai munka érdekében igyekszem a gyermek osztályfőnökétől is jellemzést kérni, az esetleges versenyeredményeket, érdemjegyeket begyűjteni. Mindezek kiértékelése után a szülőkkel történő konzultációra kerül sor, ennek keretében próbálok a kérdéseikre választ adni (iskolaválasztás, fejlesztés iránya, osztály ugrása stb.) majd ezek után írásos szakvéleményt készítek, melyben a vizsgálati tények mellett mindig szerepel javaslat a további fejlesztésre, illetve ha a gyermek érdeklődése lehetővé teszi, felajánljuk számára a Talentum Műhely szervezésében működő ingyenes foglalkozások, gazdagító, dúsító programok valamelyikét. Ha igény van rá és a gyermek képességei indokolják, egyéni mentorálására is próbálunk lehetőséget teremteni. A tehetséggondozás nem csak a gyermekek erős oldalának a támogatásából, de gyenge oldalainak fejlesztéséből is áll. Ennek megfelelően önismereti, személyiségfejlesztő csoportokat is tarthatunk számukra. Emellett egyéni pszichológiai tanácsadással is rendelkezésre állunk. Természetesen igény szerint tanácsadást a pedagógusok és szülők számára is nyújtunk.
Szívesen tartok óvodákban, iskolákban a tehetséges gyermekek felismerésével kapcsolatosan előadást, melynek elsősorban a szemléletformálás a célja. Nevezetesen, hogy próbáljunk a dolgok, tünetek mögé is nézni, mert előfordulhat, hogy a jelentkező problémák nem hiányból, hanem többletből fakadnak.
Hiányérzet még így is van bennem. Nagy vágyam, hogy a Renzulli professzor által „forgóajtó”-nak nevezett modellt intézményünk keretein belül egyszer megvalósítsuk. Hisz kétségtelenül eszköztáram egy jelentős részét tesztek teszik ki, mégis hiszem és vallom, hogy a tevékenykedtetés a legjobb módja a tehetség felismerésének.
Bízom benne, hogy írásommal kedvet csináltam néhány, a tehetséggondozás iránt pozitív attitűddel rendelkező kollégámnak, hogy ebbe az új és kihívásokkal teli feladatba bátran belefogjanak. Bár azt is tudom, hogy ez sokszor nem a kedven, nem az elhivatottságon múlik. Nekünk Győrben kétségtelenül szerencsénk van abban, hogy a valamikori Nevelési Tanácsadó befogadta, később a város, jelenleg pedig a Tankerület Igazgatónője, Szakreferens Asszonya és a szakszolgálat Főigazgató Asszony fontosnak érzi és támogatja azt a fajta tehetséggondozó munkát, melyet a TALENTUM MŰHELY neve fémjelez.