Author: arpi

Aktuális 2016.2.

A Magyar  Tehetséggondozó Társaság Elnöksége és Választmánya 2016. április 20-án  ülést tartott. Ezeken a következő napirendi pontokat tárgyalta meg. –  Az Elnökség beszámolója a MTT 2015-ben végzett munkájáról; – A Társaság 2015. évi gazdálkodási beszámolója; – A MTT közhasznúsági jelentése; –  A „Tehetségekért” MTT-kitüntetés odaítélése;  – A MTT  2016. évi,  27.   Országos Konferenciája végleges programjának tartalma. Mind az Elnökség, mind a Választmány  minden előterjesztést elfogadott, s azt követően még aznap  a Társaság rendes  évi Közgyűlésére is sor került, amelynek meghívója az Alapszabályunknak megfelelően több mint egy hónappal e rendezvény előtt közhírré tétetett.  A Közgyűlésen a szokásos évi értékeléseket végeztük el a következő napirendek szerint: 1. Az Elnökség beszámolója a MTT 2015. évben végzett munkájáról. 2. A Társaság 2015. évi gazdálkodási beszámolója. 3. A MTT közhasznúsági jelentése, valamint az „ Egyebek” napirendi pontban további felvetésekre is lehetőség volt. A Közgyűlés az előterjesztéseket egyhangúlag fogadta el, s az alábbiakban határozta meg Társaság a 2016. évi főbb feladatait:  – A szekciók magas színvonalú munkájának fenntartása, további erősítése szakmailag és területileg egyaránt;  – A MTT-honlap tartalmi gazdagításának folytatása;  – A szervezettség további  erősítése: taglétszám növelése, különösen a dunántúli és dél-alföldi területeken; – A Nemzeti Tehetség Program    megvalósításában  való további intenzív közreműködés;  – Továbbra is széleskörű szakmai együttműködés a kormányzati és minisztériumi szervekkel tehetség-ügyben; – A határon túli magyar tehetség-szervezetekkel, műhelyekkel a kapcsolatok további erősítése, – További harmonikus  együttműködés a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal és a MATEHETSZ-szel; – A Választmány egri kihelyezett ülésén felvetődött, a hazai tehetséggondozást érintő problémák  (részletek az Aktuális 2015.4-ben) megoldásaira folyamatosan keresnünk kell a lehetőségeket, együttműködve más érintett szervezetekkel. A Közgyűlési beszámoló részletei olvashatók a Honlapunkon és a Tehetség folyóirat 2016.2. számában.
    Itt hívjuk fel ismét a figyelmet, hogy  a  MTT 27. Országos Konferenciája  a   kisvárdai  Bessenyei György Gimnáziumban kerül megrendezésre 2016. szeptember 23-24-én. A részletes program már olvasható a MTT-Honlapon és a Tehetség folyóirat 2016.1. számában. A Jelentkezési lap és a technikai tájékoztató augusztus 20. körül kerül fel a Honlapra (www.mateh.hu), annak felhasználásával lehet a konferenciára regisztrálni.

2016. június 15. 

Dr. Balogh László
MTT-elnök

Nyíregyházi tehetségkonferencia

Beszámoló  A „MEG KELL A BÚZÁNAK ÉRNI” című
nyíregyházi tehetségkonferenciáról



  A konferenciát  a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban 2016.április 1-2-án tartottuk.  Fővédnök és több mint 5 éve visszatérő előadó volt Franz J. Mönks, az Európai Tehetségtanács örökös elnöke. A Nemzeti Tehetség Program által is támogatott rendezvényen ez alkalommal is jelen voltak és előadtak a magyarországi tehetségmozgalom szaktekintélyei, kiváló képviselői, akik 2010 óta támogatják tevékenységünket.
Aszervezők ezúttal a Konszonancia Regionális Zenei Tehetségsegítő Tanács mellett a Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet – Magyarországi Tagozata és a Debreceni Egyetem Pedagógiai – Pszichológiai Tanszéke voltak.
A rendezvényt sajtótájékoztató előzte meg, melyen dr. Szilágyiné Pálkövi Mária programgazda, a Konszonancia Regionális Zenei Tehetségsegítő Tanács elnöke köszöntötte a sajtó, TV képviselőit. A rendszerváltozással kezdődött a tehetségfejlesztés az országban – válaszolta újságírói kérdésre dr. Balogh László a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke. Legtöbb pedagógus a hátrányos helyzetű megyékből érkezett a Debreceni Egyetem tehetség-továbbképzéseire (Szabolcs, Békés, Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből),  és ezekben a megyékben sok program is indult már a kilencvenes években. Az Országgyűlés 2008-ban elfogadta a Nemzeti Tehetség Programot, 2009-ben indult a Magyar Géniusz Program, 2014-ben valósult meg a Tehetséghidak Program első része melyben érezhetően, a Kelet – Magyarországi tehetségfejlesztő szakemberek vállaltak nagyobb szerepet a kiírt pályázatok megvalósításában – összegezte a Géniusz program és a Tehetséghidak szakmai vezetője. Dr. Polonkai Mária címzetes egyetemi docens, a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke az Arany János Tehetségsegítő Programról szólt elismerőleg. Megyénkben két program is fut, felkészültek az intézmények, a pedagógusok. Tapasztalatai szerint sok kolléga foglalkozik a tehetségfejlesztő programokkal – „megszerették” a tehetséggondozást – fejtette ki véleményét, melyet örömmel hallgattunk. Tettekre van szükség – Franz J. Mönks professzor szerint, aki öt éve kíséri figyelemmel a tehetséggondozó konferenciáink alkalmával régiónk tehetségsegítő szakembereinek tevékenységét. Németországban és Hollandiában jobb a helyzet e téren. Németországban saját minisztere van a tehetséggondozásnak, aki nyilatkozatot tett közzé, mely szerint törvények, szabályok kellenek, és pénzre van szükség az iskolai tehetséggondozáshoz. Ez azt jelenti, hogy a tehetséggondozás dicsőséges korszaka most kezdődik… Tettekre van szükség, kormányzati személyeken, egyes embereken múlik a tehetséggondozás. Magyarországon modell értékű összefogással valósult meg a tehetséggondozás – mondta Bajor Péter. Az adózó állampolgárok adójuk 1 százalékát felajánlhatják a tehetséggondozásra is. Tavaly kb. 330 000 ember élt a lehetőséggel, 1,4 milliárd forintot tett ki a felajánlott adójuk 1 százaléka, melyhez ugyanannyit tett hozzá az EMMI költségvetési forrásából. Ez 2,8 milliárd forintot eredményezett. Az idén is hasonló nagyságrendű összegre számítunk. Elkezdődött egy újabb Európai Uniós projekt, a Tehetségek Magyarországa mely 6,5 milliárd forintot juttat az egyéni fejlesztő programokra és ahhoz kapcsolódó tevékenységekre. Az a cél, hogy a program beépüljön a köznevelési, és felsőoktatási rendszerbe – ismertette a MATEHETSZ ügyvezető elnöke.
Konferenciánkat a házigazda KRZTT elnöke utána Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, Baracsi Endre köszöntötte
Franz. J. Mönks professzor a tehetségek képesség szerinti csoportosításáról tartott előadást.  Dr. Balogh László ”Az egyéni tehetséggondozó programok alapjai” címmel megjelent új könyvét mutatta be. (Didakt Kiadó, Debrecen, 2016). Ezen összefoglaló mű mindennapos segítség a tehetséggondozással foglalkozó szakemberek gyakorlati munkájához. Bajor Péter  a Tehetségek Magyarországa” projektelemeiről tartott előadásából értesülhettünk az új program sajátosságairól, a következő évek feladatairól, lehetőségeiről. Dr. Polonkai Mária a Tutor rendszer kialakításáról beszélt a tehetséggondozásban. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke a megszervezett tehetséggondozói tevékenység stratégiáját mutatta be előadásában. Dr. Mező Ferenc egyetemi adjunktus témája ezúttal az interdiszciplinaritás volt, mely témáról a Tőle megszokott  lendülettel hallhattunk az interdiszciplinaritás szükségességének miértjeiről. Dr. habil. Dávid Imre a Debreceni Egyetem Pedagógiai PszichológiaiTanszékének vezetője számunkra különösen aktuális témakörben, a ”Pedagógusok és a stressz”címmel tartott előadást.
Ünnepélyes keretek között sor került az első nap a Konszonancia – Díjak átadására. 2016-ban Rigó Attiláné a Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanára, Mócz Ferenc a miskolci Egressy Béni – Erkel Ferenc Zeneiskola AMI igazgatója, Juhász Jánosné a Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója és Császi Erzsébet a Fiatal Tehetségekért Alapítvány sajtóképviselője vett át. Ezúton is gratulálunk az elismerésekhez.
Kedves eseménye volt az első napnak  Franz. J. Mönks professzor születésnapi köszöntése Bartók zenéjével.
A második napon Halkóné dr Rudolf Éva,Nyíregyháza Megyei Jogú Város Oktatási Kulturális és Sport Bizottságának elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Bartók Bélára  „A kilenc csodaszarvas” – felvétellel emlékeztünk.
A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola, AMI igazgatóhelyettese, Sáriné Szebenyi Judit „Meg kell a búzának érni „- „Autentikus népzenetanítás a zeneiskolában” címmel mutatta be tanítványaival jó gyakorlatát. Felejthetetlen élmény marad számunkra az egykori tanítvány, Guessous Majda Mária Junior– Príma díjas előadóművész, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárának magas szintű közreműködése. Dr. habil. Ács Ildikó a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének igazgató főiskolai tanára „Sok vagy kevés a heti egy ének-zene óra?” címmel fejtette ki gondolatait a közoktatásbeli „minőségi” énekórák szükségességéről. Veressné Kovács Éva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézményének vezetője a Pedagógia Szakszolgálatok szerepéről beszélt a tehetséggondozásban. A Konszonancia RZTT elnöke dr. Szilágyiné Pálkövi Mária a Tehetségsegítő Tanács tevékenységének hatásvizsgálatáról adott tájékoztatást.
Zenei műsorral közreműködtek a konferencián: a régió művész tanárai, tehetséges fiataljai Miskolcról, Debrecenből, Nyíregyházáról: Sárközi Zsuzsanna, Mészáros Emma, Heinrich Hunor Erik, Petró Ádám, Miklós Andrea,Burai Kincső, Csekő Blanka, Fehér Boglárka, Fekete Boglárka, Harangi Annamária, Veres Hunor, Veres Réka, diákok, Hrabovszki Sándorné, Soós Orsolya, dr. Szilágyiné Pálkövi Mária művésztanárok
Az információkban és élményekben gazdag konferencia dr. Balogh László és dr. Szilágyiné Pálkövi Mária összegzésével zárult.

                                                                                                     Dr. Szilágyiné Pálkövi Mária szakértő
                                                                                                                            KRZTT elnöke

Nyíregyházi tehetségkonferencia

Pálkövi Mária: Beszámoló  A „MEG KELL A BÚZÁNAK ÉRNI” című nyíregyházi tehetségkonferenciáról

A konferenciát  a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban 2016. április 1-2-án tartottuk. A szervezők ezúttal a Konszonancia Regionális Zenei Tehetségsegítő Tanács mellett a Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet – Magyarországi Tagozata és a Debreceni Egyetem Pedagógiai – Pszichológiai Tanszéke voltak.

A beszámoló teljes szövege ide kattintva érhető el.

Újabb két kötettel gazdagodott egy könyvsorozat

1.    Dr. Czeizel Endre – Páskuné dr. Kiss Judit (2015): A tehetség definíciói, fajtái. Didakt Kiadó, Debrecen.
2.    Dr. Balogh László (2016): Az egyéni tehetségfejlesztő programok alapjai. Didakt Kiadó, Debrecen.
A kötetek megrendelhetők a Didakt Kiadó címén: www.didaktkiado.hu.

A Tehetség folyóirat két korábbi számában (2012/1. 14-15. oldal és 2013/1. 15-16. oldal) már beszámoltunk arról, hogy a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke könyvsoro-zatot indított tehetséggondozó tanároknak, melynek kötetei a Didakt Kiadó gondozásában jelen-tek meg. Az eddigi nyolc kötet mellé az utóbbi fél évben újabb két kötet látott napvilágot a te-hetséggondozás témakörében, ezekről kívánunk most hírt adni.

1.    Dr. Czeizel Endre – Páskuné dr. Kiss Judit (2015): A tehetség definíciói, fajtái. Didakt Kiadó, Debrecen.
      A könyvsorozat kilencedik tagja formabontó abban az értelemben, hogy koherens szöveg helyett a két szerzőtől két hosszabb tanulmányt tartalmaz. Ennek szomorú oka, hogy a könyv végső formába öntésekor Czeizel Endre professzor már nem volt közöttünk. Halála megakadá-lyozta abban, hogy szerzőtársával, oktatótársával tovább gondolkodjon a mű egységesítésén, egy koherens szöveg megalkotásán. Az előszó megírására is Páskuné Kiss Juditnak egyedül kellett vállalkoznia, már nem konzultálhatott professzor úrral.
Mégis, miért érezhetik a tehetséggondozó tanárok, hogy ez a mű nem torzó? Azért, mert mindkét írás a bennük foglalt tartalmi egységek tanításán alapul, a két szerző közel két évtizeden át együtt dolgozva tanította a kötet címe által megjelenített tárgyat a pedagógus szakvizsga „Te-hetségfejlesztés, tehetséggondozás” alprogram keretében. Az együttműködés abból is érezhető, hogy a két vaskos tanulmány nem mond ellent egymásnak, inkább kiegészítik egymást, ahogy ez a tanítás valóságában is történt.
Czeizel Endre A tehetség genetikai alapjai című írásában nagy ívű gondolati építkezést tár elénk. Abból indul ki, hogy mik azok az emberi sajátosságok, amelyek kimondottan a DNS lán-con alapulnak, ezeken keresztül eljutva ahhoz, hogy milyen sajátosságokban nincs szerepe az öröklődésnek. Közben zeneszerző-, költő-, festőművész-, matematikus-géniuszok családfa-elemzésével bizonyítja, hogy bár e jeles emberek mindegyikénél sok-génes öröklődés feltételez-hető, tehetségük kibontakozását a szociális környezet nagymértékben meghatározta. Fejtegetését a motiváció kulcsszóval zárja, amit nevezhetünk szorgalomnak, akaratnak, feladat iránti elköte-lezettségnek vagy megszállottságnak, a lényeg az, hogy motiváció nélkül az adottságok nem vál-nak képességgé, ugyanakkor a motivációnak az eredetét tekintve már semmi köze nincs az örök-lött sajátosságokhoz, ezt a szociális környezet befolyásolja.
Páskuné Kiss Judit A tehetség definíciói, fajtái – Pszichológiai perspektívák című tanulmá-nya három fő részből áll. Az első részben a tehetség meghatározását fejti ki a szerző, megörven-deztetve az olvasót a tehetség többtényezős modelljeinek precíz bemutatásával. A második rész a tehetség felismerésével foglalkozik. Ez a rész azért fontos, mert a teljesség igényével mutatja be, milyen nehézségekkel találják szembe magukat a szakemberek, amikor tehetségeket kíván-nak azonosítani. A harmadik rész a tehetségfejlődést támogató, nem képességjellegű személyi-ségjellemzőket mutatja be. Nem véletlen, hogy a szerző itt – Czeizel Endréhez hasonlóan – a motiváció fontosságára mutat rá, mint aminek kritikus szerepe van a veleszületett adottságok teljesítményre váltásában.

 2.Dr. Balogh László (2016): Az egyéni tehetségfejlesztő programok alapjai. Didakt Kiadó,
    Debrecen.
     Már a címből is kitűnik, hogy Balogh László könyve hiánypótló. Hiánypótló, mert bár a rendszerváltás után sok területen komoly előrelépés történt a magyar tehetségügyben, a rend-szerszerű egyéni tehetségfejlesztési programok területe nem tartozik ezek közé. Ez a könyv pe-dig pontosan ezt a hiányt próbálja felszámolni, támpontokat adva a gyakorló szakemberek szá-mára ahhoz, hogyan készítsenek egyéni tehetségfejlesztő programokat.
A könyv első fejezetében a szerző visszatekint a magyarországi előzményekre, hiszen a gondolat itthon sem új: a hazai kutatók már a nyolcvanas években megfogalmazták az indivi-dualizált fejlesztés elengedhetetlen voltát, természetesen nemcsak a tehetségígéretek, hanem minden gyerek, fiatal számára. Ugyanebben a fejezetben kitekintés történik a világ tehetséggon-dozó gyakorlatába, bizonyítva, hogy igazi sikereket ezen elv érvényesítése nélkül nem lehet el-érni, majd érvként hozza fel a szerző a tehetségígéretek tulajdonságait a rendszerszerű egyéni fejlesztés elengedhetetlen voltához, s végül megvizsgál néhány tehetségfejlesztő modellt, ame-lyek kapaszkodókat adnak ezen feladat gyakorlati megvalósításához. A második fejezet a tehet-ségkeresés és -azonosítás azon gyakorlati módszereit tekinti át, amelyek segítik megtalálni a te-hetségígéreteket, s e módszerekből közel húszat a fejezet mellékletében közre is ad hangsúlyoz-va, hogy ezek mindegyikét lehet használni pedagógus-szakképzettséggel. A harmadik fejezet tartalmi kapaszkodókat ad az egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozásához, ezek figye-lembe vétele a tervezésnél elengedhetetlen a komplex fejlesztés szempontjának érvényesítésé-hez. A negyedik fejezet azokat a pszichológiai és pedagógiai eszközöket mutatja be, amelyek segítségül hívhatók a megtervezett rövidebb és hosszabb távú egyéni fejlesztő programok meg-valósításához. Végezetül az ötödik fejezetben a tervezés főbb lépései kerülnek bemutatásra, hangsúlyozva, hogy nincs általános recept az egyéni fejlesztő programok elkészítéséhez, ezt a munkát minden intézménynek és más szervezetnek az ottani gyerekekhez, fiatalokhoz és saját lehetőségeikhez igazítva kell elvégeznie. Természetesen a kis lépések jelentőségére is felhívja a szerző a figyelmet: a végcél az, hogy minden ilyen egyéni fejlesztő program rendszerszerű szem-lélettel készüljön, de ezt csak jól átgondolt építkezéssel, gyakran nem is gyors lépésekkel lehet elérni. Nem az a lényeg, hogy minél több ilyen terv készüljön, hanem az, hogy ezek megvalósít-hatóak legyenek! Legvégül ebben a fejezetben áttekinti az egyéni fejlesztő program megvalósítá-sában közreműködő szakemberek és szülők szerepét, hangsúlyozva, hogy sikert csak a folyama-tos együttműködésük hozhat.
Aki e témakörben a kézikönyvben található információkon túl is tájékozódni akar, azok számára Balogh László ajánlja a MATEHETSZ (www.tehetseg.hu) és a Magyar Tehetséggondozó Társaság honlapján (www.mateh.hu) elérhető további több száz szakmai kiadványt.

A Debreceni Egyetem „Tehetségfejlesztés, tehetséggondozás” pedagógus szakvizsga  program-jához  készült sorozat korábban megjelent kötetei:
1. Dr. Balogh László (2011): A tanulási stratégiák fejlesztésének pszichológiai alapjai
2. Dr. Tóth László (2011): Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény
3. Turmezeyné dr. Heller Erika (2011): A tehetséggondozás lehetőségei a kooperatív tanulásban
4. Harmatiné dr. Olajos Tímea (2011): Tehetség és szocio-emocionális fejlődés
5. Dr. Tóth László (2012): A tehetséggondozás és kutatás története
6. Dr. Balogh László (2012): Komplex tehetségfejlesztő programok
7. Harmatiné dr. Olajos Tímea (2013): Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar
8. Dr. Gömöry Kornélia (2013): A tehetséges tanulók integrált és differenciált fejlesztésének
    eredményei egy kutatás tükrében

Ezek a kötetek is  megrendelhetők a Didakt Kiadó címén: www.didaktkiado.hu.

2016. április 30.                                                          Dr. Tóth László

„Kreatív klímával a tehetségekért”

Az alábbiakban olvasható A  Magyar Tehetséggondozó Társaság „Kreatív klímával a tehetségekért” című,27.  országos konferenciájának tervezett programja. A végleges program időbeosztással és jelentkezési lappal itt a Honlapon lesz elérhető augusztus közepétől. Minden MTT-tagot és érdeklődőt tisztelettel hívunk a konferenciánkra!

A  Magyar Tehetséggondozó Társaság
„Kreatív klímával a tehetségekért” című,
 27.  országos konferenciájának tervezett programja

„Olyan korban, amikor mind a konstruktív, mind a destruktív tudás a leghihetetlenebb ugrásokkal halad előre, és egy hihetetlen atomkorszakba torkollik, az igazán kreatív adaptáció tűnik az egyetlen lehetőségnek arra, hogy az ember lépést tudjon tartani a világban kaleidoszkópszerű változásokkal.” (Rogers)

Szervezők:

Magyar Tehetséggondozó Társaság
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége
Nemzeti Pedagógus Kar
Kisvárda Város Önkormányzata
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kisvárdai Tankerülete
Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium

Időpontja:
    2016. szeptember 23-24. (péntek-szombat)

Helyszíne:

Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium
Kisvárda, Iskola tér 2. 4600

 Péntek

Plenáris ülés

Levezető elnök:
Bíró Gábor intézményvezető
Köszöntőt mond:
    Dr. Seszták Miklós fejlesztési miniszter, a konferencia fővédnöke
    Leleszi Tibor, Kisvárda Város polgármestere
    Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
    Pásztor Gyula Csabáné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
                Kisvárdai Tankerületének igazgatója

Előadások:
– Prof. F. J. Mönks, az European Council for High Ability örökös elnöke:”A tanulók csoportosításának szerepe a tehetséggondozásban”
– Dr.Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke: „Az egyéni tehetségfejlesztő programok tervezése és megvalósítása”
– Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége ügyvezető elnöke:”A Tehetségek Magyarországa projekt elemei”
– Dr. Polonkai Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság  és a MATEHETSZ alelnöke: ”Tutor rendszer kialakítása a tehetséggondozásban”
– Dr. Habil. Dávid Imre, tanszékvezető egyetemi  docens, igazgatóhelyettes, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet:”A játék szerepe a tehetséggondozásban”
– Páskuné Dr. Habil. Kiss Judit egyetemi docens, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet:”A tehetségfejlődést támogató pedagógiai légkör”
– Bíró Gábor intézményvezető: „Tehetségnevelés komplex megközelítésben – az elmélet és gyakorlat rendszerré szervezése az iskolában”


Szombat

Műhelybeszámolók:

– Polgár Judit: „A Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program bemutatása, Legjobb Európai Tananyag Díj (BELMA) különdíj”
– Pollákné Csikós Mónika, Sándor Csilla Judit: „A Sakkpalota Oktatási Program hasznosulása a kisvárdai Somogyi Rezső Általános Iskolában”
– Samsung Magyarország: „Kreatív klíma kialakítása digitális támogatással , a SmartSchool rendszer bemutatása”
– Juhász Miklósné:” Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése SmartSchool környezetben”
– Dr.Koncz Gábor: „Felfedeztető módszer alkalmazása a természettudományok oktatásában”
– Deák-Takács Szilvia: „Alkotás, kreativitás, diákújságírás, publikálás”
– Csörszné Tar Enikő: „Inspiráló, motiváló környezet kialakítása a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Arany János Tehetséggondozó Programjában”
– Bíró Gábor-Jónás Béla: „Jó tanulók- jó sportolók – Célok, tervek, képzési tartalmak az atlétikai centrum hasznosítására”

A konferencia zárása: Dr. Balogh László, a MTT elnöke

A konferencia alatt az aulában fotó-kiállítás tekinthető meg a tanulók alkotásaiból.