A Magyar Tehetséggondozó Társaság 27. országos konferenciája

Bíró Gábor: „Kreatív klímával a tehetségekért”
Összefoglaló a Magyar Tehetséggondozó Társaság XXVII. országos konferenciájáról
Kisvárda, 2016. szeptember 23-24.

 


„Olyan korban, amikor mind a konstruktív, mind a destruktív tudás a leghihetetlenebb ugrásokkal halad előre, és egy hihetetlen atomkorszakba torkollik, az igazán kreatív adaptáció tűnik az egyetlen lehetőségnek arra, hogy az ember lépést tudjon tartani a világban kaleidoszkópszerű változásokkal.”                                                                       (Rogers)


 

A Magyar Tehetséggondozó Társaság 2016. szeptember 23-24-én megtartott konferenciájának ezúttal Kisvárda adott otthont. A rendező Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, a Nemzeti Pedagógus Kar, Kisvárda Város Önkormányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kisvárdai Tankerülete együttműködésének valamint dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, mint a konferencia fővédnökének köszönhetően a résztvevők számára különösen kedvező feltételek mellett került lebonyolításra a rendezvény.

Dr. Seszták Miklós köszöntőjében kiemelte, hogy a XXI. századi Magyarország egyik kitörési pontja a tehetség, a tudás és így különösen támogatni érdemes azokat a szervezeteket, oktatókat, akik feladatuknak, sőt hivatásuknak tekintik a hazai tehetségek felkarolását. Antoine de Saint-Exupéry gondolataival kívánt mindenkinek további jó munkát, a konferenciának eredményes tanácskozást:
„Uram, nem a csodákért és látomásokért fohászkodom,
csak erőt kérek a hétköznapokhoz.”

Derültséget keltett a közönség soraiban, amikor Leleszi Tibor, Kisvárda Város polgármestere köszöntőjében megemlítette, hogy tanulmányai során Balogh professzor úrnál és Dr. Polonkai Máriánál is vizsgázott. Elismeréssel szólt Mönks professzor úr munkásságáról, melynek eredményei ismertek és elismertek világszerte. Egyetért azokkal szakemberekkel, akik szerint a tehetség nem teljesedik ki magától, ezért kiemelte a szülő, pedagógus szerepét a tehetségek felismerésében, menedzselésében, de hangsúlyozta azt is, hogy ma már csak a legújabb pedagógiai módszerek alkalmazásával lehet igazi sikert elérni. Méltatta Klebelsberg Kunó érdemeit a hazai oktatási rendszer megalapozásában és rámutatott arra is, hogy a magyar Nobel-díjasok a középiskolai tanáraikat emelték ki azok közül, akik leginkább inspirálták őket a kutatás irányába. Egy William Arthur Ward-tól származó idézettel kívánt kellemes kisvárdai tartózkodást és jó munkát a konferenciának: „A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál.”

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke már régi ismerősként érkezett vissza ismét Kisvárdára. Korábbi élményei közül - a tőle megszokott csipkelődéssel – azt emelte ki, amikor a Révai Gimnázium tanárainak csapata pont Kisvárdán hódította el az első helyet a vendéglátó gimnáziumtól. A konferencia egyik leglényegesebb eleme, hogy kimozduljunk a megszokott környezetünkből és kicserélhetjük gondolatainkat - folytatta. Igazi haszonegy ilyen esemény a tehetségek számára, mivel a részvevők feltöltődve érkeznek vissza a hétköznapi munkába. Kovács Katalin, olimpiai bajnok kajakozónk jelmondatát is felidézve nyomatékosította gondolatait: „Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel.”
Rámutatott, hogy az út, amit a cél érdekében megteszünk, már az is csodálatos élményekkel ajándékoz meg minket, de a kudarc feldolgozására is fel kell készítenünk tanítványainkat. Imre Gézát, a legutóbbi olimpián drámai körülmények között „csak” ezüstérmet szerzett párbajtőrözőnk egy történetét emelte ki, amelyben arról beszélt, hogy Kulcsár Győző egyszer megkérdezte valakitől: Nem lehetett volna többet tenni? Mindig lehet… - szólt Imre Géza válasza a riportban. Végül annak a reményének adott hangot, hogy a konferencia eléri a célját, azaz hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek még inkább megfelelő kezekben kerülhessenek.

Pásztor Gyula Csabáné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kisvárdai Tankerületének igazgatójaKlebelsberg Kunótól származó gondolattal kezdte köszöntőjét: „Az a nemzet, mely nem képes tehetséges fiainak kifejlődését biztosítani és őket a nekik megfelelő helyre állítani, az a középszerűség kezén elsorvad."Annak a reményének adott hangot, hogy az általa vezetett tankerület nem a középszerűség irányába halad, hanem a tehetségekben rejlő potenciálra és a pedagógusok tudására támaszkodva egy versenyképesebb oktatási rendszer létrehozásán fáradozik az egyik legnagyobb elmaradottsággal küzdő régióban. Olyan támogató környezetet szeretne kialakítani, mely leginkább képes biztosítani a megfelelő körülményeket az iskolák számára. Mi kell ehhez? Kölcsönös bizalom, átlátható kapcsolatok, nyitottság, új ötletek felkarolása, bátorító légkör, autonómia biztosítása. A munka során hangsúlyosan szeretne támaszkodni a szakemberek, az igazgatók véleményére, mert valódi partneri kapcsolatok nélkül kudarcra van ítélve minden szándék, kezdeményezés. A konferenciának eredményes munkát kívánt.

Ezt követően Bíró Gábor a vendéglátó intézmény igazgatója, a konferencia moderátora elsőként Prof. F. J. Mönks, az European Council for High Ability örökös elnökét kérte fel, hogy tartsa meg”A tanulók csoportosításának szerepe a tehetséggondozásban” című előadását.

Professzor úr a pedagógiai kutatások történeti visszatekintését sem nélkülözve ismertette meg a hallgatósággal a választott témát. Mi is a tehetség? Az ő értelmezése szerint az egyén lehetősége arra, hogy jó teljesítményeket nyújtson egy vagy több területen. Ez a megközelítés vezérfonal volt az egész előadás során. A környezet (kortársak, család, iskola) feladata az, hogy a szükséges lehetőségeket kedvező feltételekként biztosítsa a tehetséges tanulók számára. Ebből a szempontból rendkívül fontos a pedagógus adaptív szemlélete, mely tudomásul veszi a tanulók közötti különbségeket és a pedagógiai folyamatot ezekhez a különbségekhez igazodóan építi fel, illetve szervezi a gyermekek tanulási környezetét. Fontos ismerni, hogy az empirikus eredményekre támaszkodó kutatások szerint a tehetséges osztályokba járó tanulók nagyobb motiválási bázisra tehetnek szert a kortársaktól, mint azok, akik tehetségükhöz mérten „nagy halként túl szűk tóban” kénytelenek tanulmányaikat folytatni.
Természetesen fontos a tantervek kimeneti követelményeinek illesztése is, mert a mindenkire érvényes egységes követelmények nem segítik a tehetség kiteljesedését. A jó adaptív oktatásszervezés tehát egyben differenciál is, és a Magyarországon alkalmazott gyorsításra illetve gazdagításra épülő programok is jó eredménnyel kecsegtetnek. A kooperatív tanulás módszere például kimondottan jó választásnak tűnik az osztálytermi munka számára, nem elfeledve, hogy a pedagógiai munka akkor lesz sikeres, ha a kiválóságok mellett a lemaradókra is koncentrálunk.

Összegezve, professzor úr szerint a legfontosabb feladata egy közoktatási rendszernek, hogy a tanulók számára a kedvező feltételeket helyben teremtse meg. Olyan környezeti feltételeket szükséges biztosítani, mely minél több interakciót biztosít a tanulók számára, melyben akár az is opció, hogy integrált oktatási keretek között az idősebb gyermek segít a fiatalabbaknak az előrehaladásban. A megoldás tehát egy hagyományos, adaptív szemléletű iskola minden extra lehetőséggel felszerelve, melybe beleértendők a rugalmas kimeneti követelmények és a tanulóbarát oktatási módszerek alkalmazása is.

Dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnökének„Az egyéni tehetségfejlesztő programok tervezése és megvalósítása” című előadása előtt bevezetőként köszönetet mondott a szervezőknek és azoknak a személyeknek, akik bármilyen módon támogatták a rendezvényt. Megemlítette, hogy a regisztrált résztvevők száma (több mint 200 fő) alapján az elmúlt időszakhoz hasonlítva az egyik legnagyobb MTT eseményre kerül sor most Kisvárdán és már az eddig látottak is azt vetítik elő, hogy a konferencia szakmai tartalma végig színvonalas lesz.

Az előadás mottójául egy Jefferson gondolatot választott professzor úr: „Nincs egyenlőtlenebb annál, mint amikor egyenlőként (egyformán) kezelik az egyenlőtleneket, a különböző adottságokkal, tulajdonságokkal bíró személyeket”. Majd rávilágított arra, hogy az elmúlt időszakban számos előrelépés történt az egyéni fejlesztésre épülő tehetséggondozás területén. A köznevelési törvény is megfogalmazza az egyéni foglalkozások fontosságát és a különböző pályázatok is támogatják a 3-5 fős csoportokban történő foglalkozások megvalósítását. Hangsúlyozta, hogy az individualizált és az integráció együtt, egymást kiegészítve értendő és hogy a rendszerszintű gondolkodás különösen fontos a tehetséggondozó tevékenységek megszervezése során.

Sajnos a hazai tehetséggondozás egyenlőre nélkülözi a tehetségígéretekről fellelhető információk rendszerszintű gyűjtésének és feldolgozásának, majd felhasználásnak gyakorlatát, mely nagy segítséget nyújthatna a fejlesztési feladatok tudatos tervezése számára. Ezt követően részletesen szólt az egyéni tehetséggondozó programok készítésének folyamatáról, az ehhez rendelkezésre álló pszichológiai eszközökrőlés módszerekről.

Véleménye szerint új alapokra és rendszerszerűvé kell tenni a tehetség-tanácsadást és a család hatékony bevonása is szükséges. A kis lépések taktikáját célszerű alkalmazni és sok múlik a vezetés hozzáállásán is. A hallgatóság szíves figyelmébe ajánlotta az Egyéni tehetségfejlesztő programok alapjai című kötetét, melyhez a konferencia résztvevői már a regisztrációkor hozzájuthattak. Végül reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban még több tehetséget sikerül felkutatni, fejleszteni.

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége ügyvezető elnöke mutatta be„A Tehetségek Magyarországa projekt elemeit”, mely hat milliárdos forrással, a korábbinál erősebb projektkeretű állami szerepvállalással, 2020 végéig megvalósuló programokkal nagy előrelépéssel kecsegtet a következő időszak tehetséggondozó munkájában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megjelenő pályázatokat folyamatosan nyomon lehet követni a tehetseg.hu portálon.

(Fontos kiemelni, hogy a MATEHETSZ több száz ajándék Géniusz-kötettel segítette a rendezvényt. Köszönjük!)

Dr. Polonkai Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ alelnökeaz előző előadáshoz kapcsolódóan mutatta be a tutor rendszer kialakításának elképzelését, deelőször szükségét érezte a koordinátor, mentor, tutor, tutorált, tutor-rendszer fogalmának tisztázását, a különböző szerepek elkülönítését.

A tutorálás a kiemelkedő képességű fiatal tehetségének kibontakozását segítő, készségek, képességek fejlesztését szolgáló sajátos tevékenységi formája. A rendszer létrehozásának célja, hogy valamennyi régióra kiterjedjen,személyes kapcsolattartáson alapuljon és példaértékű tehetségsegítő szakember hálózat segítse a fejlesztést. A hallgatóság megismerhette a tutor és a tutorált feladatait és azt a kapcsolatrendszert, mely segítheti a tutor munkáját.

Dr. Dávid Imre, tanszékvezető egyetemi docens, igazgatóhelyettes, (Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet)„A játék szerepe a tehetséggondozásban” címmel tartott előadást. A téma kifejtését a játékhoz kapcsolódó személyes élmények felidézésével indította, majd felidézte, hogy neves gondolkodók milyen szerepet tulajdonítottak a játéknak, majd bemutatta a játék kettős funkcióját a tehetséggondozásban.

Egyrészt diagnosztikai eszköz, melynek révén a pedagógus információt nyer a gyermek mozgásfejlődéséről, finommozgásáról, beszédfejlődéséről, szociális érettségéről, másrészt sokirányú fejlesztésre, fejlődésre nyújt lehetőséget.A pedagógus feladata, hogy megteremtse a játék kedvező feltételeit, de vigyáznia kell, hogy a játék ne rendelődjön alá a tanítás formális módjának. Ha a játékot direkt módon használja tanításra, akkor elveszhet a játék spontaneitása, öröme.

Páskuné Dr. Kiss Judit (egyetemi docens, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet)„A tehetségfejlődést támogató pedagógiai légkör” című előadása során először arról beszélt, hogy mennyire nagy jelentősége van a kedvező munkahelyi (iskolai) klímának, de a helyzetet nehezíti, hogy nem könnyű a megragadása. A klíma fogalmát az ökológiában megismert meghatározásból kiindulva vezette le, miszerint: a klíma az időjárás paramétereinek hosszabb időn át történő ismétlődése. Majd ismertette az emberi viszonylatban értelmezhető klíma fogalmát is:a klíma: az együtt élő/dolgozó emberek közös észlelése a számukra jelentőséggel bíró közvetlen környezetről, amely kifejezhető pszichológiai fogalmakban. Ezt követően számos izgalmas példát hozott fel és inspiráló képet vonultatott fel a téma jobb megértése érdekében, illetve egy kutatás során kapott válaszok és az azokból levonható következtetések bemutatásával igyekezett közel hozni a hallgatósághoz a kérdést.

Bíró Gábor intézményvezető a „Tehetségnevelés komplex megközelítésben - az elmélet és gyakorlat rendszerré szervezése az iskolában” címmel tartott előadást, melyben kísérletet tett a tehetséggondozó rendszer fogalmának meghatározására és rámutatott a vezetés felelősségére a rendszer kialakítása során. Véleménye szerint többek között pedagógiaelméleti és változtatáselméleti ismeretek hiányoznak a köznevelési rendszerünkből, ami az iskola működésének sodródásszerű, sem mint tudatos építkezési jelleget kölcsönöz.

Úgy véli, hogy a kedvező vezetői magatartás és szervezeti kultúra képezheti a szilárd alapját bármilyen felépítménynek, mely a tehetséggondozás rendszerszintű fejlesztését tűzi ki célul.

Az első nap szakmai programja az ECHA-diplomák, illetve a MTT „Tehetségekért” kitüntetések átadásával zárult.2016-ban a következő tehetséggondozó szakemberek kapták e díjat: Bíró Gábor, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója, Halász László, a Tiszavasvári Általános Iskola igazgatója, Dr. Szilágyiné Pálkövi Mária, a Konszonancia Tehetség Tanács elnöke, Nyíregyháza. A vacsorát követően a szervezők élőzenekaros táncmulatságot és eszmecserét biztosítottak a konferencia résztvevői számára, mely éjszakába nyúlóan szolgálta immár fehér asztaloknál a szakmai kapcsolatok elmélyítését.

A második nap nagy várakozásra okot adó eseménye Polgár Juditnak, (Polgár Judit Sakk Alapítvány alapítója, Magyar Tehetség Nagykövet)„A Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program bemutatása, Legjobb Európai Tananyag Díj (BELMA) különdíj” című előadása volt. Az előadás első részében a saját pályafutásán keresztül mutatott rá arra, hogy mennyire fontos az olyan családi környezet, mely képes a tehetséges gyermek kíváncsiságának folyamatos fenntartására. Saját szülői szerepe inspirálta arra, hogy tágabb értelemben is keresse, kutassa hogy a sakkot, mint gondolkodást fejlesztő környezetet milyen módon lehet az oktatás szolgálatába állítani. Így született meg a Sakkpalota oktatási program, mely a legújabb technikai lehetőségeket is felhasználva ad olyan segédanyagot a pedagógusok számára, akik mély sakktudás nélkül is képesek az osztálytermi munka során hatékonyan felhasználni a sakkban rejlő lehetőségeket. Hiszen pl. a 64 mezőn történő mozgás a koordinátarendszerben való tájékozódást, a bábuk értékéhez és szerepéhez kapcsolódó problémák a gondolkodási képességet fejleszti. A módszer nagy előnye, hogy a nem annyira tehetséges tanulók számára is biztosít fejlődési lehetőséget. Végül jó munkát kívánt és azzal köszönt el a nehézségekre utalva, hogy a gyermekek mosolya az igazi elismerés a tehetséggondozás és képességfejlesztés iránt elkötelezett pedagógusok számára.

A műhelybeszámolók sorát Sándor Csilla Juditnak„A Sakkpalota Oktatási Program hasznosulása a kisvárdai Somogyi Rezső Általános Iskolában” című előadása nyitotta. A video bejátszásokkal gazdagított beszámoló konkrét példákat sorakoztatott fel arra, hogyan lehet a Polgár Judit által kidolgozott tanulási környezetet és programot a tanulók motiválására, kreativitásuk, gondolkodási képességük fejlesztésére használni. Az előadó grafikonok segítségével mutatta be azt is, hogy a tanulók bemeneti és kimeneti mérései között tapasztalható pozitív elmozdulás egyértelműen igazolja a módszer eredményességét.

Kedves színfoltja volt a konferenciának, hogy a videón látható osztály tanulói jelen voltak a teremben és az előadás végén virággal köszöntötték Polgár Juditot.

A Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumban néhány hete került átadásra egy SmartSchool osztályterem. A vállalat koncepcióját Gere Ferenc (Samsung Magyarország)„Kreatív klíma kialakítása digitális támogatással, a SmartSchool rendszer bemutatása” című előadásában ismertette. Az elképzelés lényege, hogy gyors internet vonalak, felhő alapú szoftverek, tanári és tanulói tabletek alkalmazásával olyan digitális környezet kerüljön a pedagógusok kezébe, mely eredményesebbé, hatékonyabbá és nem utolsó sorban ellenőrizhetőbbé teszi az osztálytermi munkát.

Juhász Miklósné az„Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése SmartSchool környezetben” címmel megtartott előadásában már konkrét osztálytermi helyzeteket mutatott be a hallgatóság számára. Kiemelte a rendszer azon funkcióját, melynek használatával a tanulók csoportban is dolgozhatnak az eszközökön, mely az idegen nyelvtudás bővülése mellett a szociális kompetenciák fejlesztése tekintetében is hoz pozitív elmozdulást.

Dr. Koncz Gábor:„Felfedeztető módszer alkalmazása a természettudományok oktatásában”
A prezentációjában gazdag képi és videó tartalmat felvonultató előadó hangsúlyozta, hogy a természettudományos tantárgyának népszerűsítésében elsődleges szerepe van a gyakorlatorientált, élményalapú oktatásnak. A hagyományos tanárcentrikus oktatás háttérbe szorulását ma már kész tényként kell elfogadni és a felfedeztető, kutatásalapú oktatás módszereinek alkalmazását szükséges szorgalmazni. A mai, erősen digitalizált világban a diákok figyelmét elsősorban a munkáltatással, a szokatlan tanári módszerek használatával lehet lekötni.

Az előadás során elhangzott, hogy a természettudományok népszerűsítését célszerű már kisgyermekkorban elkezdeni, ahogyan ez a Varázsvár műhelyben is történik. A műhelyben középiskolás diákok és tanárok közösen fejlesztenek kísérleteket óvodások, általános és középiskolások számára. Emellett sikeresen működtetik a felsőoktatási intézményekkel szorosan együttműködve a Kutató Diákok Mozgalmát is, amelyben az utóbbi években több diák ért el országos és nemzetközi versenyeken előkelő helyezést és több tudományos publikáció is született. Összefoglalva tehát, az előadó szerint a kísérletezésen, a laboratóriumi munkán és az élménypedagógián alapuló oktatás jelentheti a természettudományos oktatás jövőjét.

Deák-Takács Szilvia: „Alkotás, kreativitás, diákújságírás, publikálás”
Az előadás sorra vette azokat a kihívásokat, amelyeket a magyartanítás rejt napjainkban, azokat a megkerülhetetlen technikai lehetőségeket, amelyeket alkalmazhat a pedagógus, és segítségével a diákot élményközpontú befogadáshoz, majd alkotáshoz juttathatja.

Azokból a lehetőségekből kínált néhányat az előadó, amelyekkel a tanulókat örömalkotásra lehet invitálni. Az előadás, illetve az ez alapján készült tanulmány a legkorszerűbb tanórai módszerektől, technikáktól építkezve mutatta be az iskolaújságba kerüléshez, illetve a megyei és országos publikációkhoz vezető utat, a tehetségek foglalkoztatásának élményszerű, modern lehetőségeit.

A kreatív írás, a továbbírás, az átirat készítésének szemléltetése mellett élőben láthatóvá vált többek között egy Google Drive segítségével létrehozott közös szöveg, egy 20. század eleji, női írók által folytatott elképzelt csetbeszélgetés videofelvétele, az országos folyóiratban a magyar nyelv napja alkalmából publikált szófelhő-blokk. Betekintést nyerhettünk az online iskolaújság készülésének folyamatába, az iskola fennállásának 105. évfordulója alkalmából szervezett alkotópályázat eredményeként létrejött művek utóéletébe, láthatóvá vált egy QR-kóddal elérhető ún. Rambo-novella.A tanítás és tehetséggondozás digitális lehetőségei, az innováció mellett nagy hangsúlyt kapott a hagyományőrzés, az olvasás, olvasottság, a nyelvi igényesség fontossága.

A Csörszné Tar Enikőnek az„Inspiráló, motiváló környezet kialakítása a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Arany János Tehetséggondozó Programjában” címűelőadása gerincét az intézményben folyó eredményes tehetségazonosító, tehetségfejlesztő munka megvalósulását biztosító kreativitást támogató pedagógiai légkör érzékeltetése képezte. Az előadó kiemelte a Programban tanulók fejlődéséhez, kiteljesedéséhez elengedhetetlenül szükséges támogató klíma kulcs-tényezőit a fizikális környezet, a pedagógus személye illetve a tanuló saját hozzáállása szempontjából. Konkrét példák, tanulói életutak bemutatásával az Arany János Tehetséggondozó Programban tanuló gyermekek különlegességét, sokszínűségét tiszteletben tartó fejlesztő munka valódiságát, aktualitását, létjogosultságát igyekezett bizonyítani.

Jónás Béla„Jó tanulók - jó sportolók - Célok, tervek, képzési tartalmak az atlétikai centrum hasznosítására” című előadása azt emelte ki, hogy mennyire meghatározó jelentőséggel bír a sportban a megfelelő feltételrendszer biztosítása. Az intézmény jelentős hagyományokkal rendelkezik a versenysport területén, és az elavult, sokszor már balesetveszélyes pályák korszerűsítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy továbbra is biztosított legyen a környezeti feltétel a tehetséges tanulók számára. Bemutatásra kerültek az új Atlétikai Centrum tervei, melyek megvalósítása révén nagyobb területű sportcsarnokkal, rekortán borítású pályákkal, télen is használható futófolyosóval gazdagodik az intézmény.

Az előadó fontosnak tartotta bemutatni a sport kedvező élettani hatását bizonyító tudományos eredményeket és azokat a pedagógiai eszközöket, melyekkel motiválni lehet a tanulókat a mindennapos testmozgásra.

Dr. Balogh László záróbeszédében kiemelte, hogy a nagy ívű konferencia az élmények vonzásában telt el. Ha csoportosítani szeretnénk ezeket az élményeket, akkor akár akomplex tehetségfejlesztés négy oldala (erős oldal, gyenge oldal, társas kapcsolatok, lazítás) szerint is megtehetnénk, mert valamennyi területen gazdagodtak a résztvevők. A látottak alapján ismét bebizonyosult, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program egy gyöngyszem a hazai tehetséggondozás palettáján.

Mint tudjuk, ha élményeket kap a gyerek, akkor boldog lesz. Ez történik most is, mert a konferencia résztvevői boldogan távoznak, és az elért siker kárpótolja a szervezőket a nagy fáradsággal elvégzett munka után. Megköszöni igazgató úrnak, a tantestületnek, a tanulóknak a csodálatos élményt és azt kívánja, hogy ugyanolyan lendületben vigyék tovább a munkát, mint amit most bemutattak konferencián.


 
A konferencia programját túlnyomórészt az intézmény Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő tanulók kulturális műsora színesítette. Fellépett: Bajusz Petra,Balázsi Vivien,Balázsi Kinga, Timku Edina (szólóének), Deák Dorka (szavalat), Szabó Dániel (szintetizátor), Bencsik Panna (zongora), Baksa Zoltán (marimba), Varga József (gordonka). Ezen kívül a Délibáb Alapfokú Művészeti Iskola Országos és Európai bajnokságot nyerttánccsoportját is megtapsolhatták a résztvevők. A tanulókat Oláh Enikő, SásnéNaményi Emese és Dégi Zoltán készítette fel. A konferencia ideje alatt az aulában a tanulók által készített fotókból álló kiállítás megtekintésére nyílt lehetőség, melyet Sztojka-Hidi Viktória tanárnő állított össze és installált. A konferencia lebonyolítása operatív feladataiban aktív szerepet játszott a Lekka Ákos elnök által vezetett iskolai diákönkormányzat is.

 

Az Összefoglalóban felsorolt műhelybeszámolók tanulmányok formájában olvashatók lesznek  a Tehetség folyóirat 2016.3. számában.