Magyar Tehetséggondozó Társaság

„MEGJELENT A Magyar Pszichológiai Szemle „TEHETSÉG” KÜLÖNSZÁMA!

(a beharangozót ld. alább).

 Mivel a lapszám összes írása open access, a rövid ismertetők végén található linkre kattintva is olvashatók. Ez az email, illetve a csatolmány szabadon terjeszthető ismerősöknek, levelezőlistákra.

 Saád Judit Szerkesztőségi titkár”

Magyar Pszichológiai Szemle

Főszerkesztő: Prof. Fülöp Márta

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Szerkesztőségi titkár: Saád Judit

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Szerkesztőség: ELTE PPK Pszichológiai Intézet

1064 Budapest, Izabella u. 46.

Web: http://www.akademiai.com/loi/0016

Kéziratok benyújtása:  http://mpszle.edmgr.com/

A Magyar Pszichológiai Szemle 2021/2-es száma 

 FIGYELEM - TEHETSÉG! 

 A Magyar Pszichológiai Szemle 2021/2-es száma, Révész György vendégszerkesztésében  a TEHETSÉG központi témáját körbejárva a tehetség fogalmával, eredetével, méréseivel, típusaival, illetve a tehetségazonosítás, tehetséggondozás és tehetségmenedzsment kérdésköreivel ismerkedhetünk meg 

Honnan indult és hol tart ma a hazai tehetséggondozás a rendszerváltás óta?

 Balogh László (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége) tanulmánya a tehetséggondozás elmúlt három évtizedének változásairól nyújt alapos áttekintést, a rendszerszerű egyéni fejlesztő programok kidolgozásához is megfogalmazva szempontokat. Milyen tehetséggondozási programok működtek Magyarországon az ezredforduló óta, és milyen változások jellemezték ezeket a rendszerváltás évtizedeiben? Milyen befolyást gyakoroltak az iskolarendszer változásai, az iskolai autonómia erősödése? Milyen hatással voltak a társadalmi változások a tehetséggel kapcsolatos attitűdre? Hogyan modellezhető a tehetségfejlesztés gyakorlatának folyamata? Mik a lehetséges gyenge pontjai a jelenlegi hazai tehetséggondozó programoknak? Mennyire érvényesül a rendszerszemlélet, mit lehet még tenni? Ha felkeltették kíváncsiságát a fenti kérdések, érdemes fellapoznia a tanulmányt.

 Online hozzáférés: https://akjournals.com/view/journals/0016/76/2/article-p377.xml

 A „szexi kőbaltá”-tól a Sötét Triádig - A tehetség evolúciós gyökerei és öröklődése

 Bereczkei Tamás (Pécsi Tudományegyetem) az átlagon felüli intellektuális, nyelvi, szociális és kreatív képességek evolúciós gyökereit feltáró tanulmányában az evolúciós pszichológia keretrendszerében, a Szexuális Szelekció Hipotézis, Kognitív Fluiditás Hipotézis, Machiavelli Intelligencia Hipotézis és Szociális Intelligencia Hipotézis segítségével az alábbi izgalmas kérdésekre keresi a választ: Vannak-e specifikus gének a tehetség mögött? Hogyan választjuk meg a barátainkat? Mítosz-e az öröklődő lángész? Intelligensebbek-e a machiavellisták? Lokalizálhatók-e az intelligenciáért felelős gének? Miért volt szükség az elmeolvasás képességére? Mi fakadhat a gének összjátékának egyedi kombinációjából? Tudják-e egymást gátolni a génjeink? Mindez csak néhány azon izgalmas kérdés közül, amelyekre választ kaphat, aki beleolvas az írásba.

 Online hozzáférés: https://akjournals.com/view/journals/0016/76/2/article-p329.xml 

 „Az agyban dől el” - kreativitás és kimagasló matematikai teljesítmény az idegtudományi vizsgálatok tükrében

 Czigler István, Csizmadia Petra, Nagy Boglárka, és Gaál Zsófia Anna (a Természettudományi Kutatóközpont Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének munkatársai) tanulmánya a kreativitás és a matematikai tehetség területén mutatja be az idegtudományi kutatások eredményeit, és az azokat megalapozó kísérleteket, egyben izgalmas kísérletet téve a pszichológiai és idegtudományi kategóriák összeillesztésére. Mi zajlik az agyban a kreatív alkotás, vagy elmélyült gondolkodás során? Bejósolható-e a kreativitás, illetve a kimagasló matematikai teljesítmény? Jó úton jár-e a kreativitás kutatása? Milyen laborkörnyezetben vizsgálják a kísérletben részt vevő alanyokat az idegtudományi kutatások során? Melyek az EEG-vizsgálatok legkonzisztensebb eredményei? Milyen folyamatok állnak a megfigyelt alfateljesítmény-növekedés hátterében? Van-e változás az alacsonyabb frekvenciasávok (delta, théta) teljesítményében is? Amennyiben a kérdések felkeltették az érdeklődését a kutatás eredményei iránt, mindenképpen érdemes elolvasnia a tanulmányt!

 Online hozzáférés: https://akjournals.com/view/journals/0016/76/2/article-p291.xml

 Az intelligencia, a kreativitás, a motiváció és ezek összefüggése a tehetséggel

 Jávor Rebeka (PTE Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék), Révész György (PTE PI), Séra László (PTE Pszichológiai Doktori Iskola) és Szabó János (Koch Valéria Iskolaközpont) a kognitív, affektív és motivációs tényezők közötti alapvető kölcsönhatás minél alaposabb vizsgálatát célul tűző megközelítéseket veszik számba alapos és széleskörű áttekintő tanulmányukban, kísérletet téve az alábbi kérdések megválaszolására: Hogyan változott a tehetség fogalma az idők folyamán? Milyen új tesztekkel mérhetők pszichológiai szempontból az intellektuális képességek? Szétválasztható-e az intelligencia és a tehetség? Hogy jelent meg a kreativitás a tehetségazonosításban? Hogy függ össze az egyéni kreativitás a társadalmi és kulturális környezettel? Mivel járulnak hozzá a motivációs pszichológia elméletei a tehetségkutatáshoz? Kik azok a kétszeresen kivételesek?

 Online hozzáférés: https://akjournals.com/view/journals/0016/76/2/article-p259.xml 

 A siker reménye és a kudarc félelme a perfekcionizmus tükrében

 Olajos Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Héjja-Nagy Katalin (a Debreceni Egyetem munkatársai) és Dávid Mária (Eszterházy Károly Egyetem) empirikus vizsgálatukban a Hewitt–Flett Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív (N=446) hazai validálását végezték el, és az alábbi kérdésekre keresték a választ: Jó-e, vagy rossz a perfekcionizmus? Milyen típusai és szintjei vannak? Hogyan mérhető? Összefügg-e a tehetség a tökéletességre való törekvéssel, azaz magasabb-e a tehetségesek perfekcionizmusa? Vannak-e ebben nemi különbségek? Milyen jellemzőkkel bírnak a perfekcionisták? Ha önmagunktól elvárjuk a tökéletességet, akkor másoktól is ezt fogjuk várni? Milyen különbségek fakadhatnak abból, ha magunktól várjuk el a tökéletességet, vagy ha számunkra fontos emberekről gondoljuk, hogy ezt várják el tőlünk? Ha kíváncsi a válaszokra, feltétlenül olvassa el a vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányt.

 Online hozzáférés: https://akjournals.com/view/journals/0016/76/2/article-p353.xml

Bővebben: „MEGJELENT A Magyar Pszichológiai Szemle „TEHETSÉG” KÜLÖNSZÁMA!