MTT 29. Országos Konferenciája

Összefoglaló a Magyar Tehetséggondozó Társaság
29. Országos Konferenciájáról
           Készítette: Takácsné Laczó Sylvia igazgatóhelyettes (Európa 2000 Középiskola)

Akonferencia2018. szeptember 21-22-én került megrendezésre, Budapesten az Európa 2000 Középiskolában. A konferenciára több mint 150 résztvevő regisztrált. A konferenciát az iskola dísztermében ünnepélyes keretek között nyitotta meg, a házigazda intézmény igazgatója, Papp András.
Elsőként Dr. Balogh László, az MTT és a MATEHETSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, előadásában kitért a tehetségfejlesztő folyamatok rendszerszemléletére. Dr. Balogh László tudományos ismeretterjesztő tevékenységének egy újabb szeletét mutatta be a konferencia résztvevői számára. A hazai tehetséggondozásnak alig van olyan területe, melyre vonatkozóan ne készültek volna tudományos összegzések, mégis megtalálta azt a kutatási problémát, melynek tárgyalására és rendszerszerű elemzésére eddig és ilyen mélységben nem került sor a hazai tehetséggondozás kutatásának területén. Előadásában kiemelte, hogy a tehetségfejlesztési folyamatok rendszerszemlélete komoly, összetett folyamatok rendszere.
Ezt követően a Zugló XIV. kerület Polgármestere, Karácsony Gergely üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy Zugló mennyire büszke, hogy egy ilyen volumenű konferenciát a kerületben rendeznek. Kiemelte az ország jövőjének szempontjából a  tehetségek felkarolásának fontosságát.
Ezt követően Dr. Házlinger György a Közép-Pesti Tankerület igazgatója vázolta a kerületben folyó tehetséggondozó munkát, tehetségfejlesztést. Ismertette azokat a programokat, melyek az iskolákban a tehetséges diákok fejlesztését szolgálják.

Bajor Péter a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke alapos és részletes bemutatást adott a MATEHETSZ által gondozott projektek helyzetéről, a jövő lehetőségeiről, előadása segítséget nyújtott abban is, hogy mely területekre célszerű fókuszálni a tehetséggondozó munkákban.
A Magyar Tehetséggondozó Társaság és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács nevében köszöntöttük Mönks professzort, a tehetségkutatás nemzetközi tekintélyét, az 1987-ben megalakult European Council for High Ability örökös tiszteletbeli elnökét! Franz J. Mönks Professzor Úr előadásában nagyívű áttekintést adott Európa különböző országaiban folyó tehetséggondozó munkáról, nem titkolva el a még problémás, fehér foltnak számító területeket.
Demarcsek Györgyné a nyíregyházi Vásárhelyi László Alapfokú  Művészeti Iskola Igazgató Asszonyától bepillantást kaphattunk arról, hogy a Lions Mozgalom keretén belül a Lions Clubok hogyan segítik  a tehetséggondozást szívén viselő oktatási intézményeket.  Igazgató Asszony tájékoztatta a hallgatóságot , hogy ők az első Nyíregyházi Lions Club tagjai, a tehetségpontok képviselői. Demarcsek Györgyné, tájékoztatta a jelenlévőket a TÉT  tehetségsegítő projektről, – Regionális Művészeti Tehetségsegítő Tanács - a korábbi tevékenységeikről, sikereikről és a terveikről, amelyeknek a szakmai programok mellett lényeges eleme a Tehetség Alap létrehozása. Annak célja a tehetségsegítők elismerése, az ösztöndíj támogatás, az eszközök biztosítása, a tehetséges tanulók versenyeztetése, utaztatása, valamint térítési díj- és tandíj-támogatással a művészeti képzésük elősegítése . A Lions Clubok a tehetségek bemutatása és közös tevékenykedése mellett a társadalmi együttműködést és érzékenyítést is szolgáló Lions rendezvényeivel párhuzamosan   várják a tehetségpontok képviselőit, a tehetségsegítő pedagógusokat, együttműködő partnereket.
Dr. Bodnár Gabriella a felsőoktatás tehetséggondozásának aktuális kérdéseiről számolt be, mint a MTT Felsőoktatási Szekció vezetője. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási intézményeknek fontos feladatuk és nagy felelősségük van a Nemzeti Tehetség Programban. A felsőoktatásban megjelenő fiatalok visszajelzői és összegzői annak a tehetséggondozó programnak és eredménynek, melyet a közoktatás a szülőkkel közösen elér a tehetséges fiatal fejlesztésében és képviseletében. Kiemelte, hogy az oktatási intézményeknek komplexen és rendszerben kell látniuk a tehetséggondozás folyamatát, a felismeréstől a fejlesztő programban való részvételig. A felsőoktatási intézménynek nemcsak az a feladata, hogy a már fejlesztési programban résztvevő fiatalt segítse, menedzselje a munkaerőpiacig, hanem azokat a tehetséges fiatalokat is támogassa, akik hátrányos helyzetük miatt nem feltétlenül töretlenül mutatják meg tehetségüket az intézményekben. A felsőoktatási intézmények stratégiai céljai között jelentős helyen szerepel a tehetséggondozás, menedzselés kérdése. Erre leginkább az utóbbi évek ösztöndíj és pályázati programjai a bizonyítékok.
Majd ezt követően bemutatta Dr. Dániel Zoltánt a Pannon Egyetem egyetemi adjunktusát, aki a tehetséges tanulók körében végzett tanulási motiváció és attitűd fontosságára hívta fel a figyelmet. A Tudományos Diákköri Műhely támogatására nagyban szüksége volt hallgatóiknak és a műhelynek is. A program egy olyan lehetőséget biztosított tehetséges hallgatói számára, melyet mind tudományos munkájuk, tanulmányaik során, mind további életükben tudnak alkalmazni. A projekt emellett elősegítette a Kari Tudományos Diákköri műhely fejlődését is.  A program keretében megrendezett Kutatószeminárium kurzus jelentősen hozzájárult a hallgatói szakmai és tudományos kompetenciáinak fejlődéséhez. Hallgatói kutatásmódszertani ismeretei szakonként és képzési szintenként eltérnek, ezért volt fontos, hogy a tehetséges, TDK-zó hallgatók már BA szinten is ismerjék a folyamatot, és végig tudjanak vinni egy kutatást. Kiemelte, hogy emellett az elméletben megtanultak gyakorlati alkalmazása illetve szakmához illeszkedése is lényeges dolog a tudományos kutatásban és TDK dolgozatok esetében, ezért valósult meg a terepgyakorlat is a kurzus keretében. A Kommunikációs, prezentációs és stresszkezelő tréning során elsősorban a kommunikációs ismeretek kerültek átadásra a hallgatók számára, mely megint csak a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése cél elérése miatt nagyon fontos. Hallgatói az előadások végighallgatása mellett rengeteg gyakorlati feladaton keresztül gyakorolhatták a helyes kommunikációt, mely mind személyes, mind szakmai fejlődéshez hozzásegíti őket.
Dr. Vass Vilmos egyetemi docens érdekfeszítő előadást tartott a kreativitás pedagógiájáról.  A kreativitás fejlesztésének fontosságáról beszélt a pedagógusoknak a  konferencián. Mint mondta, napjaink pedagógiája a kreativitás fejlesztéséről és a személyre szabott tanulásról szól. A diákoknak igényük van arra, hogy felfedezzék a bennük rejlő tehetséget, de olyan pedagógusokra is szükség van, akik felismerik ezt, és segítenek a kibontakoztatásban. E kettő mögött pedig ott kell hogy legyen az oktatási rendszer is. „Egy rendszer elején  - csodálatos dolgok történnek. A gyerekek kíváncsiak, akarnak, sokat kérdeznek, lelkesek. Az, hogy az utána következő években mi történik velük, nagyon komoly felelősséggel bír, de hangsúlyozom nem csak a pedagógusok szintjén, hanem az oktatási rendszer szintjén is” - mondta Vass Vilmos.
Papp András az Európa 2000 Középiskola igazgatója bemutatta az iskolában folyó tehetséggondozó munkát. Kiemelte  „ hogy korunk tinédzserei számos kihívással néznek szembe, és nem könnyű a hétköznapokban kapaszkodót találniuk. A felgyorsult fejlődésnek köszönhetően sok iskolás valószínűleg olyan szakmában fog dolgozni pár év múlva, amely jelenleg még nem is létezik”. „Sean Covey 7 szokás személyiségfejlesztő módszerét beépítjük az egész éves tantervbe, hogy megalapozzuk a diákok jövőjének alappilléreit, megtanítsuk őket a felelősségvállalásra és egy életfelfogást adjunk át nekik”- hangsúlyozta iskolánk igazgatója. Sean Covey szerint olyan szokások és képességek elsajátítása a kulcs, amely már tinédzser kortól segíti a másokkal való együttműködést, a felelősségvállalást. Covey módszere világszerte több millió iskolásnak jelent iránytűt, könyvére pedig egy hazai gimnázium is felfigyelt. Az Európa 2000 Középiskola már a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokba is bevezetik ezt a hét szokáson alapuló nevelést. Papp András Igazgató úr elmondta, eddigi tapasztalataik szerint a Covey-féle hét szokáson alapuló nevelés javítja a tanulmányi eredményt, csökkenti a magatartásproblémákat, és csapatmunkára, együttműködésre nevel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az Európa 2000 Középiskola kétnyelvű osztályából az érettségiző fiatalok felsőfokú nyelvvizsgával kerülhetnek ki, valamint az iskolában a tehetséggondozásra és a vállalkozói szemlélet kialakítására is kiemelt figyelmet fordítanak.
Horn György, az AKG pedagógiai vezetője a közel 30 éves sikeres alternatív pedagógiai módszerekről beszélt, erősen elmarasztalva a mostani hagyományos tanítási módszereket, amelyek nem eredményesek sem a diákok, sem a szakemberek körében.  „Azért „majdnemiskola”, mert mindazoknak az elvárásoknak eleget teszünk, amelyeket ma az iskolákkal szemben a társadalom megfogalmaz. Intézményes formában működünk, egész napos elfoglaltságot nyújtunk a gyerekeknek, a saját kerettantervünk megfelel a Nemzeti alaptanterv követelményeinek. De semmi másban nem felelünk meg annak a hagyományos iskolaképnek, amely az ipari forradalom idején alakult ki, és amit az oktatási intézmények jó része ma is közvetít. Sokkal inkább az egyéni útra, az egyéni tudás és tehetség kibontakoztatására vállalkozunk.”-  hangsúlyozta Horn György. Bár mindenkinek egyéni fejlődési útja van, a szociális kompetenciák erősítése miatt sok a csoportmunka, páros munka az AKG-ban. Nem baj az, ha eltér a gyerekek tudása, sőt kifejezetten erőforrásként kezelik az eltérő ismereteket, hiszen egymásnak tudnak segíteni, egymást tudják kiegészíteni az egyes feladatokban. Olyan projektjellegű feladatokat adnak a gyerekeknek, amelyek megoldásához különféle képességeket, tudásokat kell használni, a csoport így tudja összerakni azt a produktumot, amit a végén be kell mutatniuk. Mindenki azt teszi hozzá, amiben a legjobb. És közben a másiktól nyilván tanul. Emellett, akinek szüksége van rá, egyéni foglalkozáson is részt vehet. Ha előrébb tart a tananyagban, akkor kaphat egyéni feladatokat, ha egy kérdéskör megértésével problémája van, másfajta módszerekkel segítik diákjaikat.
Dr. Kovács Judit egyetemi docens arról tartott előadást, hogy a kétnyelvűség mennyiben járul hozzá a tanulók képességeinek fejlesztéséhez. A program többszörös fejlesztést tesz lehetővé  egy időben a nyelv, a szaktárgy és a személyiségfejlesztés területén egyaránt.A tanuló olyan fokra jut el, ahová más oktatási programmal nem lenne képes. Oka, hogy nem különül el az ismeretelsajátítás és a készségfejlesztés. A CLIL-ben megszerethető nyelvtudás lényege: „Azt tanuljuk, amit használni fogunk az életben” A tanuló a nyelvet mint eszközt használja, így nagy mennyiségű ismerethez jut: „A világ a lábuk előtt hever” mondta. Hangsúlyozta, hogy a kétnyelven tanulás olyan mértékű szellemi energiákat katalizál, amelyek más területekre is kiterjednek. Nevelési erejük nagy: önbizalmat, magabiztosságot adnak, segítik a világban való eligazodást több lehetőséget biztosítanak  munkára, tanulásra, egyéni életcélok megvalósítására.
Györke Szilágyi Éva a Szőlőtő Nonprofit kft ügyvezetője és Anthony J. Laudadio oktatási vezető bemutatta, hogy a bilingual.hu kétnyelvű oktatás hogyan tudja segíteni, támogatni a tehetséggondozást. Ismertette, hogy a program Magyarországon  2001-ben indult, első évfolyam 2012-ben végezte el a 8. osztályt, jelenleg 800 diák tanul óvodában és általános iskolában a keretein belül. 2018 szeptemberétől már középiskolában is elérhető a  kétnyelvű oktatási programuk, az Európa 2000 Középiskolában. A módszer alapjait az alábbiakban határozta meg:
• A kétnyelvű családok modellje intézményi keretek között.
• Párbantanítás magyar és angol anyanyelvű pedagógusok jelenlétével.
• Kétnyelven történő korai nyelvfejlesztés.
• A magyar tananyag szerinti ismeretek megszerzése két nyelven.
• A magyar és az angolszász kultúra egyidejű megismerése.

Tóth Krisztina a Kesjár Csaba Általános iskola igazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy a „7 szokás” program mennyiben járul hozzá a tehetséges tanulók azonosításához és személyiségének fejlesztéséhez, illetve ismertette a program bevezetésének folyamatát, és az eddigi eredményeket. A legfontosabbakat az alábbiak szerint foglalta össze:
- vállalható, végigjárható út a közoktatásban,
- friss, innovatív szemlélet,
- kiválóságot erősít, de leszakadót is támogat,
- alapértékeiben megkérdőjelezhetetlen,
- rendkívül változatos módszertan,
- tehetségépítés egyedi eszköze.

Az első nap programja az ECHA diplomák és   az   MTT   kitüntetések  átadásával  ért  véget, melyeket  Mönks  professzor,  dr.  Balogh László elnök és Bodaneczky Lászlóné dr., a MTT ügyvivője adott át dr. Pappné Herr Annának az Európa 2000 Középiskola alapítójának, örökös igazgatójának, valamint  Ábrám Tibornak, a miskolci Lévay József Református Kollégium és Diákotthon igazgatójának, a Magyarországi Református Egyház Zsinata világi alelnökének.
Az első nap díszvacsorával, rendhagyó zenei műsorral ért véget, ahol Kamarás Iván Jászai Mari díjas színművész, Bangó Margit Kossuth díjas előadóművész és Emílió, jazz dobos-énekes szórakoztatta a közönséget. Közben Kozák Ádám iskolánk világbajnok ezüstérmes sakkozója szimultánsakk partit  játszott a vállalkozó szellemű vendégekkel.
Szombat délelőtt a hagyományoknak megfelelően tehetségműhelyekben folyt a munka.
1. Bilingual kétnyelvű szekció
2. 7 szokás szekció 
3. Jó gyakorlatok szekció
4. Digitális oktatás szekció
Ezek azok a fórumok, amikor az egy nyelvet beszélők egymásra találnak, amikor későbbi tervek realizálódnak, amikor sokat jelentő szakmai kapcsolatok köttetnek. A szünetekben volt lehetőség a Társaság kiadványainak megtekintésére, az iskola tanulóinak alkotásaiból nyílt kiállítás megtekintésére.
A Jó gyakorlatok szekcióban a kollégiumi tehetséggondozásról a zenei tehetséggondozásról, sérült és autista fiatalok körében végzett tehetségfejlesztésről folyt szakmai kerekasztal beszélgetés.
A digitális oktatás szekcióban a résztvevők konkrét példákat ismerhettek meg a digitális oktatás lehetőségéről és gyakorlati megvalósításáról, szakmai beszélgetés folyt arról, hogy miért van szükség digitális lehetőségek egyre nagyobb kihasználására , illetve a digitális értékelés lehetőségeire az oktatásban.
A kétnyelvű szekcióban a résztvevők megismerkedhettek a kéttannyelvű és a kétnyelvű oktatás előnyeivel, az idegen nyelvoktatás egyre nagyobb kihívásaival és módszertani sokszínűségével.
A „7 szokás” szekcióban a „Sikeres emberek 7 szokása” életvezetési program előnyeiről, a tehetséggondozásban betöltött lehetőségeiről folyt a kerekasztal beszélgetés és szakmai tapasztalatcsere.
A konferenciát dr. Balogh László, a MTT elnöke zárta. Méltatta a konferencia szakmai sokszínűségét, magas színvonalát.  Végezetül megköszönte a szervezők munkáját és minden  résztvevőnek a jelenlétét.