A Dél-Dunántúli szekció tartalmi munkájának bemutatásakor az volt a szándékunk, hogy a szekcióban is megmutatkozhasson az a sokszínűség, ami a régiónkat, az itt működő köznevelési intézményeket, tehetségsegítő szervezeteket és magát a szekciót jellemzik.
A szombat délelőtt munkájában összesen 29 kolléga vett részt, és hallgatta, nézte végig a kilenc bemutatkozó előadást.
Hallottak összefoglalót a Minősített Tehetséggondozó Műhely munkájáról, melyet a szekcióban két intézmény is képviselt, a házigazda PTE gyakorlóintézmény, ennek munkáját mutatta be Betlehem Márta tehetségkoordinátor, és a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma. Ez utóbbit az intézmény igazgatójának tartalmas előadása is kiegészített a tanulókísérletek, szerepéről, lehetőségeiről a középiskolai biológia tanításban.
A gamifikáció lehetőségei sem maradhattak ki a szekció munkájából, a házigazda intézmény Deák Ferenc Általános Iskolájának pedagógusa, Szabolcsi Marcell egy értékelési lehetőség izgalmas bemutatására vállalkozott.
Kiemelkedő lehetőség a matematikai tehetségek fejlesztéséhez a Matematikai Tudásközpont un. „Repülő osztálya”, amely nevét onnan kapta., hogy havonta a térségünk különböző településeiről „iderepült” tanulók alkotnak egy tehetséggondozó osztályt egy napra. A tanulókat a MaTalent mérések alapján delegálják intézményeik, így valóban a kivételes és kiemelkedő tehetséget mutató gyerekek vannak együtt. Lovas Zoltán munkaközösségvezető, e program felelőse a lehetőőségeket, eredményeket mutatta be. E programban az iskolapszichológus is végzett egy sajátos felmérést, erről is hallhattak összefoglalót a résztvevők Kiss Emőke iskolapszichológus bemutatójában.
Helyett kapott a bemutatók sorában a Babits Gimnázium tantárgyakon átívelő programjának bemutatója, amely számos tehetségterületet fejleszt egy-egy történelmi korszak átfogó megismerésével. A Maul Borbála és Engel Mária vezetőtanárok nevével fémjelzett program immár harmadik évadát élte, a tapasztalatokról számoltak be előadásukban.
A Pécsi Kodály Gimnázium egy ötlet megszületését és szárnyalását mutatta be. Őriné Simonovics Andrea a társasjáték pedagógiai tehetségfejlesztő erejét számos esetben megtapasztalta már, így ez valóban jó gyakorlat bemutató volt.
A néha méltatlanul elhanyagolt kollégiumi tehetséggondozás bemutatása is helyet kapott a szekcióban. A Pécsi Hajnóczy kollégium tehetségpontként is működik évek óta, e téren szerzett tapasztalatait tárta az érdeklődők szeme elé Szluka Bernadett pedagógus.
Telek István bemutatója zárta a jó gyakorlatok sorát, az un. edzéselvű mozgásfejlesztő csoportról, amely a PTE számos karának együttműködésével megvalósított eredményes, és bizonyítottan hatékony módja az iskolai sport tehetséggondozás és az egyesületek fejlesztő munkájának.
A szekció minden résztvevője aktív résztvevője volt a bemutatóknak, hozzászólásaikkal színesítették a délelőttöt, és segítették e jó gyakorlatok elterjesztését.
Jubileumi konferencia Pécs, 2024. szeptember 20-21.
Az idei évben a Pécsi Tudományegyetem és a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium adott otthont annak az országos, jubileumi konferenciának, amelyet a Magyar Tehetséggondozó Társaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rendeztünk meg. A kétnapos rendezvény szeptember 20-21-én zajlott a PTE Koltai Dénes aulájában, illetve a házigazda intézmény Babits Gimnáziumában.
Gazdag és sokszínű programmal, plenáris- és szekcióülésekkel várta résztvevőit az MTT jubileumi konferenciája, mely Társaságunk szellemiségének megfelelően az óvodás korosztálytól kezdődően foglalkozott a tehetséggondozás legfontosabb kérdéseivel. Így a plenáris ülés több, mint 170, és a szekciók közel 270 résztvevője között a tehetséggondozók legszélesebb köre képviseltette magát. Az ünnepi műsor a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Óvoda tehetséges diákjainak műsorával indult, majd a rendezvény folyamán újabb és újabb tehetségek mutatkoztak be.
Megnyitójában Dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt 35 év alatt nem csak rengeteg emléket, élményt gyűjtöttek össze a tehetséggondozó szakemberek jóvoltából, de a tehetséggondozás is nagyon sokat változott. A jubileumi rendezvény ezekből igyekezett egy nagy csokorral bemutatni a konferencia résztvevőinek amellett, hogy olyan kérdésekre igyekezett választ adni, mint Hogyan lehet fejlődni a tehetséggondozásban? Hogyan lehet az új, jó gyakorlatokat meghonosítani? „Nem csak a jó pap, de a jó pedagógus is holtig tanul, főképp, ha tehetségekkel foglalkozik” – mondta Elnök Úr, majd aláhúzta, „a lelkiismeretes pedagógusok az idő kezdete óta keresik a tehetségeket.”
Dr. Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese kiemelte, az intézmény stratégiájának hangsúlyos részét képezi a tehetséggondozás, amely nem csak ez egyetemi hálózaton belül, az egyetem karai között működik, de mentorprogramokon keresztül a középiskolások felé és igyekeznek nyitni. Arról is beszélt, hogy a 21. században külön kihívást jelent a jövő generációinak okoseszköz-használata, ami tovább nehezíti a tehetségek felkutatását. „Mindenki tehetséges valamiben, de ahhoz, hogy valaki ezt megfelelően tudja kamatoztatni, hogy a maximumot tudja kihozni önmagából, rengeteg idő, óriási kitartás és persze pedagógusi iránymutatásra van szükség” – fűzte hozzá a rektorhelyettes.
Az idei amatőr sakk világbajnokságon egy igazán különleges tehetség is megméretteti magát az őszi szünetben Rodoszon, „a mindössze 16 éves roma származású ormánsági fiú bizonyítja, milyen fontos a tehetséggondozó kollégák munkája” – mondta Tóth László Ákos, a Pécsi Tankerületi Központ tankerületi igazgatója, emellett hangsúlyozta, „a tehetséggondozás függ a szociális környezettől, a családtól és mindenkitől, aki a fiatal tehetséget körülveszi.”
Turi Katalin főigazgató a házigazdák nevében elmondta, hogy az MTT éves konferenciája minden évben más településen kap helyet, és minden helyszín tud olyan pluszt adni, amit a többi a nem. Ennek kapcsán előrevetítette, hogy vendéglátóként nem csupán a széles oktatási kört lefedő gyakorló intézményt, hanem Pécset, a sokszínű „kincses Baranya” központját szeretnék bemutatni a résztvevőknek a tehetséggondozás nézőpontjából. Hangsúlyozta, „az egyetem és annak jogelődjei nélkül sokkal szegényebb lenne ennek a vidéknek a tehetséggondozása is.”
A szakmai programot Nagy–Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkárának „A Nemzeti Tehetségprogram újdonságai” című előadása nyitotta meg. Előadásában kifejezte elkötelezettségüket abban, hogy minél több tehetséget találjanak meg a tehetséggondozásban érintettek, mindenki számára nyitott és átlátható rendszerben, egymással együttműködve valósulhasson meg a tehetséggondozás.
A Nemzeti Tehetség Program (NTP) heteken belül egy új, átláthatóbb, jobban strukturált weboldallal áll majd a tehetséggondozók szolgálatába. A portál egy tehetség-térképpel is bővül, melynek segítségével hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok könnyebben találják meg a tehetség útját mind tartalmában, mind fizikailag. A társadalmi elfogadottságat egy friss adattal jellemezte Helyettes Államtitkár Asszony. Az elmúlt évhez képest rekordösszegű felajánlás érkezett az 1%-okból a Nemzeti Tehetségprogramhoz, és húszezerrel nőtt a felajánlók száma. Erre az elfogadottságra építik továbbra is támogató munkájukat.
A plenáris szakmai előadásokat Dr. Balogh László a MTT és a MATEHETSZ elnöke folytatta a MTT 35 éves tevékenységének szakmai értékelésével. Bemutatta a résztvevőknek ennek az egyedüli társaságnak az alapításkor megfogalmazott és ma is aktuális céljait, felvillantotta az országhatárokon átnyúló tevékenységi formáit, megemlékezve az elődök nagy tiszteletet érdemlő erőfeszítéseiről. Előadásából egyértelműen leszűrhető, hogy vállalható és megvalósítható ezek fényében az a jövő, amit a MTT a továbbiakban is célul tűzött ki.
Dr. Polonkai Mária az MTT alelnöke és a Nemzeti Tehetségtanács elnöke folytatta e sort. Előadásában áttekintette az MTT azon aktivitásait, amelyek eredményeképpen addig soha nem látott lendülettel és tempóban gazdagodott a közoktatásunk, köznevelésünk is az új tehetségtartalmak megjelenésével. Kiemelte, hogy a Társaság tevékenységével az oktatásirányítás figyelmét is kiérdemelte, és számos jogszabályi elem segíti azóta is a köznevelésben dolgozók tehetséggondozó munkáját. Az idők folyamán megjelent segítő szervezetek mindegyikével ma is azon dolgozik a Társaság, hogy tovább színesedjen a magyar tehetséggondozás palettája.
Bajor Péter a MATEHETSZ és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács ügyvezető elnöke azokról az együttműködésekről beszélt, melyek az általa képviselt szervezeteket és a Magyar Tehetséggondozó Társaságot jellemzik. Megismerték a résztvevők röviden azt az utat, amit a MATEHETSZ Csermely professzor Úr „két DVD-je” óta bejárt, bemutatva, hogy ezen az úton számukra a MTT példa, szakmai háttér, pszichológiai műhely, együttműködő hálózat és partner a mindennapokban. Felhívta a figyelmet a Szervezet legújabb fejlesztésére, a beszélgetőkártyákra, amelyek minden bizonnyal tovább színesítik a tehetséggondozás eszköztárát.
Turi Katalin az MTT alelnökeként vette számba a Társaság szekcióinak szerepét, átalakulásukat, jelen helyzetüket. Kiemelte, hogy a változások, amelyek a szekciók számában és tartalmában az alapítás óta bekövetkeztek, egyben azt is jelzik, hogy a MTT folyamatosan alkalmazkodik ahhoz a közeghez és azokhoz az elvárásokhoz, amelyet a tehetséggondozók számára köznevelésünk, változó világunk közvetít.
Tóth Tamás az MTT alelnöke és az AJTP intézmények egyesületének elnöke érzelmekben is gazdag előadásának hívószavai a kapcsolat, a cél és a tevékenység voltak. Ezekhez kapcsolta a Társaság és az Arany János program több évtizedes együttműködését, a támogató kéztől az együttműködő partnerig, e folyamat nagyszerű mérföldköveit, azt a szakmai tartalmat, amelyet a program számára a MTT elkötelezett szakemberei jelentettek és reményeik szerint jelenteni fognak a jövőben is.
PappAndrás az MTT alelnöke, az Európa 2000 Gimnázium igazgatója a digitális környezet bemutatását lényegében ott folytatta, ahol a tavalyi konferencián befejezte. Újabb bizonyítékul szolgált ahhoz, hogy a digitalizáció lehetőség, eszköz és nem cél, a mesterséges intelligencia a tehetséggondozás szolgálatában is megszelídíthető. Az iskolai digitális környezet kialakítása ma már nem ördöngösség, de bizonyítottan motiválóbb mind a pedagógus, mint a tanulók számára. Számos saját és iskolai példán bizonyította ennek igazát előadásában. Segítő kézként az évente megrendezett digitális konferenciát említette, mely számos hazai fejlesztésű program bemutatását ígéri az idén is intézményükben.
Az ezután következő előadások azt a sokszínűséget példázták, amelyek a térség tehetségsegítését jellemzik.
Bálint – Orsós Andrea a Csányi Alapítvány mentorának előadása az Életút Program hosszú távú feladatvállalását mutatta be. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű tehetségek felkarolása, segítése és ösztönzése nem nélkülözheti az alkotás és tudás értékként történő kezelésének tudatosítását. Rövid és hosszú távú projektjeik, évente visszatérő programjaik a motiváció és hátránykompenzáció jegyességének megtartásában játszanak kiemelkedő szerepet. Bemutatta egyéni fejlesztő programjaik sajátosságait, valamint élményszerű rendezvényeiket.
Sárdi Péter a Kaposvár-Somogy Megyei Tehetségsegítő Tanács elnöke e példaértékű szervezet munkáját mutatta be előadásában. A jelenlévők minden bizonnyal gazdagodtak olyan példákkal, jó gyakorlatokkal, amelyek a tehetségsegítők, a civil közösségek és gazdasági szereplők együttműködését jellemezhetik. Az egyesület 13 éve 70 együttműködő partnert tudhat magáénak, ennek következtében segíteni tudják a tehetségek felkutatását, fejlesztését, a tehetségsegítés eszközrendszerének fejlesztését, a hálózatos együttműködést. Kiemelkedő szerepet játszanak a Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiumában, mentorként segítik a tehetségtanácsok munkáját.
Dr. Gerner Zsuzsanna, a PTE Pedagógusképző Központ főigazgatója már a bevezetőjében kitért arra, hogy az előadásának címében jelzett eszköztár fejlesztése jelentős kihívás és elvégzendő feladat a felsőoktatás számára. Kutatások példáján bizonyította, hogy hol van szükség ennek az eszköztárnak a bővítésére ahhoz, hogy a pedagógusképzés valóban a felsőoktatás és a köznevelés együtthatójává válhasson. A tanárképzésben megszerezhető tudás, képességek, attitűdök bemutatásakor kitért a tehetséggondozó szakemberek utánpótlásának kérdéseire, a tehetséges fiatalok megnyerésének fontosságára a pedagógusutánpótlás biztosításához.
Dr. Mangelné Balassa Márta szakszolgálati tehetségmentor egy valóban jó gyakorlatot, a Pécsváradi modellt tárta a hallgatóság elé. Bemutatta azt az izgalmas folyamatot, amelyet 2017-ben indítottak útjára számos együttműködő szakember és szervezet támogatásában. Ennek eredményeképpen, egy 10 éves kortól működtetett szűrőprogramnak köszönhetően számos tanuló tehetségmérését és tehetségszűrését végezték el, de emellett a munkát végző szakemberek is értékes szakmai információval gazdagodtak magáról a folyamatról is. „Felfedezték” a legújabb gardneri tehetségterületet, a sváb praktikus intelligenciát, ami a humoros megfogalmazás mellett valós tartalmi keretet is kaphat. Előadása igenlő választ jelenthet arra a kérdésre, hogy van-e helye a tehetséggondozásnak a szakszolgálatokban.
A konferencia záróelőadása Dr. Révész György címzetes egyetemi tanár előadása volt. A tehetséggondozás ismert és elismert pécsi professzora előadásában jól ötvözte az új utakat a már jártakkal. Kiemelte a korai tehetségfelismerés egyre fontosabb mivoltát, az iskolai teljesítményeket meghatározó tényezők felismerésének fontosságát. Bemutatott számos új kutatási területet, mérési, mentorálási lehetőséget, a nemzetközi példák hosszú sorát. Előadását olyan izgalmas kérdésekkel zárta, minthogy a mai gazdasági és politikai vezetők közül vajon hányan voltak részesei tehetséggondozó programokon gyerekkorukban, vagy hogy képesek lesznek-e a tehetséges fiatalok eligazodni a 21. század exponenciális tudásnövekedésében?
A plenáris előadások sorát a MTT kitüntető címeinek átadása zárta. A PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Óvoda képviseletében Turi Katalin főigazgató vehette át a Magyar Tehetséggondozó Társaság Elismerő Oklevelét, míg a Tehetségekért kitüntető címben Betlehem Márta Sarolta, a házigazda intézmény tehetségkoordinátora részesült.
A plenáris napot hagyományosan egy zenés, táncos, baráti beszélgetésekkel övezett vacsoraest zárta.
2024. szeptember 21-én a szekcióelőadások napját a pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola táncosai nyitották és zárták. Néptánc és társastánc bemutatóik kiváló keretet adtak a tehetségekkel foglalkozó szekciók tartalmas előadásainak.
A délelőtt folyamán az MTT 11 szekciójában zajlott tovább a program a PTE Gyakorló általános Iskola és Gimnázium Babits Mihály Gimnáziumában. A 270 fős hallgatóság számára 80 előadóval 69 érdekes előadás hangzott el innovatív, kreatív témákról, jó gyakorlatokról.
A már címében is izgalmas és tartalmat ígérő bemutatók nagyszerűen példázták a Társaságban folyó szakmai munkát, elkötelezettséget, a tudás átadásához megfelelően felvértezett tagságot és támogatói kört.
Turi Katalin
a házigazda intézmény főigazgatója, a MTT alelnöke
