A MTT 30. Országos Konferenciája
Szekcióvezetői összefoglaló
MTT 30. Országos Konferenciája, Eger, 2019. szept. 21.
Kelet-magyarországi Szekció
Dr. Dávid Imre és Császár István
A Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet-magyarországi szekciója a szekciók közül a legkorábban jött létre. Hosszú éveken át vezetője Nagy Kálmán igazgató úr volt, aki az egyik előző konferencián így szólt: „iskolarendszerünkben 1985 körül nyílt lehetőség a tehetséggondozó programok kimunkálására. Ekkor meglehetősen kevés volt a magyar nyelvű szakirodalom, ami a gyakorlati munkához segítséget tudott volna adni Kelet-magyarországon 1987-ben indultak el a tehetséggondozó kezdeményezések, az akkori Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének vezetője dr. Balogh László közreműködésével.” Az ekkor indult munka kiteljesedése a következő években a Kelet-magyarországi iskolák tehetséggondozó munkájának megindulása lett. Ezek az intézmények a Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet-magyarországi szekciójában működnek együtt azóta is. Nagy örömünkre szolgált, hogy ezek a „programkezdő intézmények, a Magyar Tehetséggondozó Társaság minden jeles évfordulóján részt vesznek, beszámolnak eredményeikről. Hozzájuk kötődnek az ECHA műhelyeklétrehozása, a műhelymunkák rendszeres megszervezése a régió egy-egy intézményében. Ennek a konferenciának a második napján a Kelet-magyarországi szekció tíz intézménye mutatta be az elmúlt öt év innovációját, a tehetséggondozás terén elért eredményeit. Nyilván változtak a körülmények, a környezet, az eltelt időszakban, hiszen több helyen más lett az intézményfenntartója, változtak az intézményekkel, az iskolát végzettel szemben támasztott követelmények. A tehetséggondozás is változott abban a tekintetben, hogy új eljárások, megközelítések kerületek a köztudatba, annak következtében, hogy az intézmények szívesen mutatták be jó gyakorlataikat, s a kutatások eredményei is napvilágot láthattak a kiadványokban. Ennek fő gondozója a MATEHETSZ kiadói tevékenysége, de egyre többek számára nyílt lehetőség saját jó gyakorlata, vagy kísérleti eredményének bemutatására. Ez így történt a Kelet- magyarországi szekcióban működő intézmények esetében is, hiszen a tehetséggondozó program elemei az iskolai élet minden területén megjelennek, az ismeretszerzéstől a pályaorientációig, (gondolva a speciális pályákra) Ezt a szerteágazó tudatosan tervezett munkát mutatták be az intézmények, megjelenítve bennük egyéni sajátosságaikat, valamint különös figyelmet fordítva az egyéni tehetséggondozásra. Minden beszámolóban nagy hangsúlyt kapott és az eredmények feltételeként jelent meg a vezetői és a pedagógusi, iskolai munkatársi elköteleződés, amely a szülők számára is figyelemfelhívó, együttműködésre késztető. Összességében minden intézmény tevékenységrendszerében érezhető volt a tehetséggondozás és a tehetséges tanulók fejlesztése iránti elköteleződés, mindenütt vannak jelek a nagyobb merítés elvének alkalmazására, a pedagógusok ismereteinek bővítésére, új gyakorlatok elsajátítására és azok alkalmazására.
A szekció prezentációi:
TEHETSÉGGONDOZÁS AZ IRINYI JÁNOS REFORMÁTUS OKTATÁSI KÖZPONT TOMPA MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁBAN
Tehetséggondozás az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium- és Kollégiumban
Tehetséggondozás az IRJOK-ban
A komplex tehetséggondozás lehetőségei a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésben
TEHETSÉGGONDOZÁS A MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKGIMNÁZIUMBAN
Tehetségfejlesztő munka a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégiumban
Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola – Tehetséggondozásunk története
Koroknay Dániel Tehetséggondozó Általános Iskola
Földes Ferenc Gimnázium bemutatása
A tanulók egyéni nyomon követése, egyéni fejlesztési terve
A Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tehetséggondozó tevékenysége
Tehetséggondozás a Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskolában
Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium bemutatása
A VASVÁR ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA KOMPLEX TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJA
